Mindez a pályáztatás egyszerűsítése érdekében történik – nyilatkozta Szakál András, az ügynökség vezérigazgatója. Ugyanakkor szükséges a vidékfejlesztési alapok felhasználását felülvigyázó bizottság munkaülése is, hiszen itt állapítanak meg néhány paramétert a kiírások elindításához, például a hónapos minőségi küszöb értékét. Információink szerint a pályáztatás a különböző fejezeteknél, területeken folytonos lesz ebben az évben is, a letett pályázatok elbírálása és a nyertesek kiválogatása pedig havonta vagy háromhavonta történik. Ha az elbírálásnál és a kiválogatásnál egy pályázat nem éri el az adott időszakban, hónapban érvényes ún. minőségi küszöb pontszámát, várólistára kerül. A minőségiküszöb-pontszámot a minisztérium minden hónapban rendelettel csökkentheti. Így megtörténhet, hogy a kevesebb pontot elérő pályázat hosszabb ideig is a várólistán marad, és akkor kerül kiválogatásra, amikor a pontszáma eléri vagy meghaladja a havi minőségi küszöböt. Szakemberek véleménye szerint ebben az elbírálási rendszerben előnyös helyzetbe kerülhetnek azok, akik korán leteszik pályázatukat a vidékfejlesztési megyei irodához, illetve egyes fejezeteknél feltöltik pályázatukat az ügynökség számítógépes programjába, mivel az éves pályázható összeg a megszabott kiírási időszak vége előtt elfogyhat, és több pályázatot nem fogadnak, vagy a számítógépes program nem engedi a pályázatfeltöltést ugyanezen ok miatt.
A tavaly a mezőgazdasági pályázatoknál a gazdaságok korszerűsítésénél (4.1 fejezet) a pénz elég hamar elfogyott, a kiírási időszak október 30-ig tartott volna, de előtte több mint egy hónappal leállt a pályázás. Viszont jól jártak a hegyvidéken gazdálkodók, nem fogyott el az éves keretösszeg, és aki sikeresen átment a szakemberek által végzett elbíráláson, nyertes lett a kiválogatáson is. Ugyanez volt a helyzet a fiatal gazdák támogatásánál is, a Háromszéken letett és kifizethetőnek minősített pályázatok mindegyike nyertes lett az országos válogatáson. Viszont nagyon kevés pályázatot tettek le megyénkben a 6.3 fejezetnél, a kisgazdaságok támogatásánál, mindössze négy felelt meg a kiírási követelményeknek, így rövidesen megkötik velük a szerződést. A vidékfejlesztési megyei iroda szakemberei ennél a fejezetnél jóval nagyobb tolongásra számítottak. Itt gazdaságonként 15 000 euró pályázható meg önrész nélkül.
A kisgazdaságok támogatása a múlt vidékfejlesztési terv 141-es fejezetének, a félig önfenntartó gazdaságok támogatásának folytatása. Akkor 7500 eurót kapott a sikeres pályázó 1500 eurós részletekben, öt éven keresztül. Most újra pályázhat az is, aki végigvitte a pályázatát, tehát mind az öt éves részlet kifizetésre került. Ennél a fejezetnél a pályázó gazdálkodó, illetve gazdasága SO- (Standard Output) értékének nyolcezer és 12 ezer SO-euró közöttinek kell lennie (minden növénykultúrának hektáronként és minden állatfajnak, illetve kategóriának egyedenként megfelel egy bizonyos SO-euróérték). A pályázó gazdaságnak legkevesebb két éve kell szerepelnie a kifizetési ügynökség, illetve az állatorvosi hatóság nyilvántartásában. Egy egyszerű üzleti tervet kell készíteni, amelyben vállalni kell a gazdaság korszerűsítését és bizonyos termény-, illetve termékértékesítést. A sikeres pályázó első részletként a 15 ezer eurós támogatás 75 százalékát kapná meg, majd a második részletet legtöbb három év után. Az alapvető feltétel, hogy az első (11 150 eurós) kifizetés 20 százaléknyi értékének megfelelő összegben terményt vagy termést kell értékesítenie (vagyis 2250 euró értékben). Magánszemély nem pályázhat, a pályázónak legalább engedélyezett fizikai személyként (PFA) kell bejegyeztetnie magát a cégbíróságon. Az állandó lakhelynek azon községben kell lennie, ahol a gazdaság található, és ha a pályázónak munkahelye is van, az nem lehet máshol, mint a községben, a szomszéd községekben, illetve a legközelebbi városban. A pályázatok értékelésénél pont jár a szakmai végzettség szerint (magasabb pontszám az egyetemet, mezőgazdasági líceumot végzetteknek, pont jár a hivatalos képzésen részt vevőknek is az ágazat fontossági besorolásának függvényé­ben (csökkenő sorrendben: zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés és vetőmagtermesztés, illetve az állattenyésztésben csökkenő sorrendben a szarvasmarha-tenyésztés, méhészet, juhászat), valamint a község területe termelési képességének besorolása szerint. Ha a pályázónak nincs saját területe, vagy nem elégséges a legkevesebb 8000 eurós SO-feltétel eléréséhez, a bérleti szerződés is elfogadott.