Vlad Alexandrescu kulturális miniszter Facebook-bejegyzésben cáfolta, hogy a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár közös igazgatását javasolta volna a római katolikus egyháznak. A miniszter arra reagált, hogy Radu F. Alexandru liberális szenátor hétfőn a kulturális tárca vezetőjének leváltását kérte a miniszterelnöktől, amiért „a román nemzeti érdekkel ellentétes álláspontot” közvetített a Vatikán felé. A liberális politikus szerint erre senki sem hatalmazta fel a minisztert, tekintettel arra, hogy Romániának jogvitája van az egyházzal az értékes könyvritkaságokat és ősnyomtatványokat tartalmazó gyulafehérvári gyűjtemény tulajdonjogát illetően.
A miniszter szerint legutóbbi gyulafehérvári látogatása alkalmával csak azt ajánlotta fel Jakubinyi György római katolikus érseknek, hogy próbáljanak peren kívüli megegyezésre jutni a könyvtárat befogadó, leromlott állapotba került műemlék épület sorsát illetően, hogy megkezdhessék annak felújítását európai uniós források igénybevételével.
A miniszter bejegyzésében felidézte, hogy a 18. századi Batthyáneum könyvtárat és épületet Batthyány Ignác püspök végrendeletében Erdélyre és a római katolikus egyházra hagyta, hozzátéve: mandátuma idején a minisztérium beavatkozási kérelmet intézett a bírósághoz, hogy az állami restitúciós hatóság segítségére legyen az egyházzal folytatott perben.
A gyulafehérvári római katolikus érsekség a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján az 1947-ben államosított Batthyáneumot is visszaigényelte. Az állam arra hivatkozik, hogy az alapító Erdélyre hagyta a gyűjteményt, amely a trianoni döntés nyomán Románia részévé vált. Az épület tulajdonjogáról szóló első perben ezt az érvelést elfogadva a bíróság az állam javára döntött. A hatósági döntést az egyház megtámadta a közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.
Dacian Cioloş miniszterelnök két hete Gyulafehérváron úgy nyilatkozott: az állam restaurálná a Batthyáneum könyvtárat, és megnyitná a látogatók előtt. Szerinte az ingatlan jogi helyzetének tisztázása után kezdődhet el az épület rehabilitálása, ami nemcsak azt tenné lehetővé, hogy az ott őrzött kéziratok megfelelő körülmények között váljanak kutathatóvá, hanem a széles közönség előtt is megnyitnák a könyvtárat. A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét.
