Háromszéki kalauz 58.A Bodzakrasznai völgyszoros környéke

2016. április 7., csütörtök, Faluvilág

A Szitabodzához tartozó Zabrató és Bodzakraszna (Crasna) település a Bodza folyót  követő DN 10-es műút mentén helyezkedik el. Zabrató egykor fafeldolgozó telep volt, Bodzakraszna a vidék legkeletibb települése, ahol megyénk legtávolabbi pionír és tanulótábora működött. A Nagy- és a Kis-Kraszna-pataknak a Bodza vizébe ömlésénél kezdődik a Bodzai völgyszoros vagy szurdokvölgy.

A folyót egyre szűkebb völgyébe kényszeríti dél felől a Szilon-havas, északról pedig a Bodzafordulói hegység kárpáti homokkövekből álló hatalmas tömege. A Bölényes-hegy masszí­vumának déli szélén magaslik a Szent László köve nevű sziklaformáció, lenn a mélyben sziklaomladékok, így zuhatagról zuhatagra törtet alá a folyó. A Szent László kövénél van megyénk és Buzău megye határa, az egykori Magyarország és Havasalföld/Román királyság államhatára. Ezen a szoroson régen lehetetlen volt átjárni. A közlekedést hegyi utakon, kerülővel bonyolították le. Csupán a XIX. század végén, 1876 és 1896 között építtette meg a sziklákba robbantott műutat Háromszék vármegye törvényhatósága Lécfalvi Gyárfás Győző királyi főmérnök irányításával. Sajnos, a műút korszerűsítése alkalmával lerobbantották a Szent László-kőszikla egy részét. Ennek lábánál került napvilágra 1887-ben az a 16 darab rúdból álló aranykincs, amely bodzakrasznai aranylelet néven ismert a szakirodalomban, s ami némely szakértők szerint a római korból való. Bodzakrasznán Mikes Benedek gróf üveghutát alapított a XIX. század derekán, amely a hagyomány szerint csak kristályüveg készítésére szakosodott. Épületeiről és környékéről működésének idején képeslap is készült. A gyárat 1890 táján áttelepítették Zágonbárkányba. Épületmaradványai ma is láthatók. A Nagy-Kraszna patak völgyét követve kék háromszög turistajelzés mentén feljuthatunk a Szilon-havasra. Zabratóról erdőkitermelő úton, a Keleti-Kárpátok főgerincén keresztül, a Matóbérc- és a Rozsdás-patak völgyén át Kommandóra juthatunk. A megyehatártól néhány kilométerre kitágul a Bodza völgyszorosa és feltűnik a Szilon-havasi víztároló tó festői képe.

A Háromszék lapárusító bódéiban és a szerkesztőségben kaphatóak a Háromszéki kalauz fóliázott térképkockái, Kisgyörgy Zoltán 60 kockából álló, Hegyen-völgyön kalauz című megyetérkép-sorozatának eddig megjelent darabjai. A fóliázott térképvázlatokat hetente adjuk ki, de később is igényelhetőek, illetve megrendelhetőek a korábbi lapok. A fóliázott térképkockákat a 0267 351 504-es telefonon, a hpress@3szek.ro e-mail-címen, illetve a lapárudákban lehet megrendelni.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 509
szavazógép
2016-04-07: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Helyi szerzők könyve Magyarhermány száz évéről

Magyarhermány százéves múltjának részletes leírására vállalkozott egy szerzőpáros: Virág András, aki nemcsak a település, hanem a tágabb környék egyik legjobb ismerője és Balog Irma jeles pedagógus, nyelvszakos tanár, a helybeli Máthé János Általános Iskola nyugalmazott igazgatója.
2016-04-07: Közélet - Nagy D. István:

Nekimennek a minisztériumnak (Sepsikőröspataki bányató)

Nem maradt más választása Árkos és Sepsikőröspatak önkormányzatának: jogi útra kell terelniük a két község határában elterülő egykori szénbánya helyén létesült tó tulajdonviszonyának ügyét. Az elöljárók a gazdasági minisztériumot kénytelenek perelni, mivel az másfél éve nem hajlandó szentesíteni egy olyan iratcsomót, melynek rendelkezéseivel a helyiek fenntartás nélkül egyetértettek. A kedélyeket borzolja ráadásul a kitermelést a kétezres évek elejéig még végző állami vállalat is.