A béremelés sosem jön rosszkor, akkor sem, amikor csökken az élelmiszer áfája, az üzemanyag ára és a villanyszámla is: miután az okos fiúk az ország szétlopásából meggazdagodtak, megérdemeljük, hogy mi, becsületesen dolgozó polgárok is könnyebben éljünk. Ez kétségtelenül így igaz, de van egy nagy baj: az államkincstár nem feneketlen, és bizony az alján kaparászunk máris. Miből akarunk mi többet költeni?
A kormány 5 és 40 százalék közötti béremelést tervez olyan módon, hogy a közalkalmazottak közötti ordító bérkülönbségeket kiegyensúlyozza. Arról a már többéves rácsról volna szó, amely rangsorolná a különböző munkaköröket, és rendet teremtene a jelenlegi káoszban: felszámolná a kivételeket, azonos munkáért azonos bért adna a központi és helyi hivatalnokoknak, és – fordítva a mostani gyakorlaton – egy minisztériumi sofőrnél többet kapna a háziorvos. Mindez nagyon jól hangzik, csakhogy Románia idei gazdasági növekedését 3,6 százalékra becsülik, és ez sem a termelés, hanem a fogyasztás bővülésére alapozott. A statisztikai átlagban nyilván valós növekedés is van, ám ennek nagyobbik részét a magánszektor adja, amely már az eddigi minimálbér-emeléssel is nehezen birkózik meg. Ez 16 hónap alatt mintegy 40 százalékra rúg – 2014 decemberében még 900 lej volt, pár hét múlva, 2016 májusától 1250 lesz –, ekkorát azonban kevés vállalkozó nőtt, sőt, sok kisebb ebbe az erőfeszítésbe bukik bele. Arról nem is álmodnak, hogy – a takarítónő után – ilyen arányban növeljék a szakképzett munkás, mérnök, osztályvezető, igazgató bérét, és ha a szakembereket nem tudják ösztönözni, milyen alapon kérhetnek teljesítménynövelést? A tessék-lássék munkának pedig nagy ára van, ez éppen az állam működésén látszik a legjobban.
Dacian Cioloş kormányfő nemrég még azt nyilatkozta, hogy a nagyobb munkabérért többet kell dolgozni. Most a hatékonyság az új jelszó, hiszen az adminisztráció reformját elég régóta halogatják, és ki végezhetné el jobban, mint egy választásokban, szavazathajhászásban nem érdekelt, szakmai hírnevére kényes csapat – de ez a béremelés nagyon politikaszagú. Veszélyes az állami költségvetés bő negyedét bérekre kiadni, mert ennek megjön a böjtje később: pártoktól és a kormánytól is független szakértők szerint adóemelések, bércsonkítások, megszorítások, perek, elmaradó beruházások okoznak majd fejfájást a választási dőzsölés után...