Templom a Mezőföld közepén
Eléggé eldugott települése a Zabola községhez tartozó Székelypetőfalva a felső-háromszéki Mezőföldnek. Nevére minden lakója büszke, még a magyar anyanyelvű cigányok is, akik a riporter által eddig nem hallott módon kijelentették: ,,mi székely cigányok vagyunk!" Háromszéken még két, székely előtaggal rendelkező falu található: Székelyszáldobos és a szintén mezőföldi Székelytamásfalva.
Petőfalva, amilyen kicsiny (2002-ben 168 lakosa volt), éppoly sok, érdeklődésre számot tartó értékkel bír, s rég aszfaltozott úton kellene eljutnia ide mindenkinek, akit érdekel a vulkáni utóműködés, a savanyúvíz, a székely telepedéstörténet tanúhelye, a székely tánckoreográfia, Szent Ferenc emléke. Egyébként itt sem más az élet, mint a kicsiny háromszéki falvakban, ahol gyökeres etnikai változást idéz elő a roma demográfiai robbanás.
Fordult a vetésforgó * Dolgozik a föld gyomra! * Felújul a Postaút
Tudták a legelső telepesek, de eleink is, hogy hol jobb letelepedni, hol jobb életet kezdeni. Ezt bizonyíthatja a néhány régészeti lelet a XIX. századból: bronz- és vaskori tárgyak, római pénzek. Itt találtak rá az egyik legrégibb háromszéki magyar településre is. A magasabban fekvő területeken élelmiszernövényeket lehetett termelni, a Feketeügy adta a vizet, a halat, s a mező, a folyó menti ligetek vadban — nyúl, őz — bővelkedtek. ,,Olyan nálunk a határ, mint a tenyerem — mondta egy hazafelé siető fogatos. — Ennél jobb földet egy falu sem kívánhat. Egy a baj, hogy ennek három dolog az istene: az istállótrágya, a pénz és az emberi erő! No, ebből van itt a legkevesebb, mert kiöregedett a falu, nehezen tud pénzre verekedni a földbirtokos, hogy megműveltethesse földjét. Trágya csak akkor kerül, ha van állat. Itt egyelőre még van, de kérdés, hogy tudunk-e haszonállatot tartani a jövőben. Fordult a vetésforgó. Több a kalászos, a takarmánynövény, kevesebb a pityóka, mert megtanultunk óvatosnak lenni, nem akarunk bémaradni vele a jövőben is. Adnak a regátiak a jó szénafűért pénzt vagy egyebet. Nekünk is tájékozódni kell..."
Azt mondják a petőfalvi öregek, hogy ,,kincset ér itt a föld, mert a teteje is terem, és a belseje is. Boszorkánykonyha van a mélyben, rotyog-fortyog minden. Akárhol leásnak, borvizet találnak. Both Lacikáék előtt, mindenütt rotyog a föld, s mégsem húzhat belőle hasznot a petőfalvi ember, mert sem egy borvíztöltő, sem egy gyógyfürdő."
A boszorkánykonyhával igazuk van: a falu határában halad át ugyanis a földkéregnek az a nagy törésvonala, melynek mentén a borvíz vándorol Kovásznára, s melynek mentén túl a Kárpát-kanyaron, Foksány és Galac környékén helyezkednek el a földrengési központok. A szén-dioxidban gazdag feltörő borvíz alakította ki a Petőfalvi Fortyogót. A hideg strandfürdőt a két világháború között építették, s most pályázati úton felújították. A meleg idő beálltával ide is ellátogatunk, mert azt mondják a faluban, hogy már ,,egyre látogatottabb ez a feredő!".
— Nyereség volt számunkra a Fortyogó feljavítása, de aki ott strandolni akar, az út miatt kétszer is meggondolja, hogy eljöjjön-e ide. Ott is van még gond — mondta Both László, a petőfalvi bajok jó ismerője. Juhok járják a fürdő környékét, mindenképpen be kellene keríteni.
A diktatúra idején egy Zabola és Petőfalva közötti fúrásból nagy erővel tört fel a borvíz és szén-dioxid, ami nagy mofetta vagy akár szénsavpalackozó építésére képez biztos alapot.
Mezőföld falvainak, így Székelypetőfalvának is évszázad óta kerékkötője a megfelelő út hiánya. Valamikor pedig itt haladt a Postaút Kézdivásárhely és Bereck felé. Ezen közlekedett a királyi posta. Bár rég tervezi a megye, csak most kezdték meg ennek a Feketeügy vonalát követő, fontos mezőföldi útnak a feljavítását. Személygépkocsival végigmentünk a történelmi útszakaszon, Szörcse és Petőfalva között kb. 1,2 km-es szakaszon már aszfaltozták. Kavicsozással, vízlefolyók építésével korszerűsítették. ,,Ez csak a kezdet — mondta Ádám Attila zabolai polgármester —, újabb pénzalapokat ígértek, a munkálatokat folytatjuk." A polgármester tisztában van azzal, hogy kavicsozott, kutyafejű pataki kővel feljavított úton nem jutna el még az a befektető sem ide, aki egyébként áldozna fejlesztésre, miképpen a turistabuszok sem azokkal, akik Petőfalva érdekességeit meglátogatnák.
Történelem a gyümölcsös alatt * Szélcsendben * Szent Ferenc nem válogat * Koreográfia születik
Közel a faluhoz az az egykori téeszgyümölcsös, ahol a sepsiszentgyörgyi múzeum régészcsoportja majdnem háromszáz sírból álló kora középkori magyar polgári temetőt tárt fel. Ennek leletanyaga mindennél jobban bizonyítja, hogy a Mezőföld termékeny síkján már a XII. század közepén szervezett magyar település létezett, amiből mi arra következtethetünk, hogy itt már legalább kétszáz évvel előtte egy, a mai falunál sokkal népesebb lakóközösségnek kellett élnie. Egy korabeli teljes sírleletet a Székely Nemzeti Múzeumban lehet látni, ám ahol a temető volt, még egy tábla sem jelzi a látogatónak, hogy ,,állj meg, vándor, mert itt van telepedéstörténetünk egyik kiváló tanúhelye!"
— Ásták a gödröket a gyümölcsfacsemetéknek annak idején, és akkor találtak rá a sírokra — magyarázta Both László. Köntzei Dezsőné Héjja Emília, aki Petőfalván született, elmesélte: jól emlékszik a harmincnégy-harmincöt esztendővel ezelőtti nagyarányú ásatásokra, a leletmentésben részt vevő néhai Erőss János az ő édesanyjánál volt elszállásolva. De mert a falunak nincs megírt monográfiája, a lakosság nagyon keveset tud arról, hogy sok száz esztendővel ezelőtt is magyarok, de a történészek szerint nem székelyek lakták meg a Mezőföldet.
Köntzeiné kissé szomorkásan közölte, hogy szülőházát eladta. Az vigasztalja, hogy legalább két ügyes sepsiszentgyörgyi fiatal magyar fiú vette meg, s nem kizárt, hogy ott lesz majd Petőfalva első panziója. ,,Van itt azért fiatalság is — bizonygatta —, úgy tíz-tizenötre lehet számítani. A zabolai polgármester pedig szépen rendbe tetette a kultúrotthont."
— Korszerű nyílászárókat szereltek, új függönyt vettek, van falburkolat — folytatta Both László. — Be fogják keríteni a telket. Kerítés kellene még a falu központjában álló hősi emlékmű köré is, hogy ne tudjon odaférkőzni a jószág. Egy régi fényképen láttam, hogy akkoron is kis kerítés vette körül. Ilyen azért nem mindenütt van, kérem, fotózzák le. Lassan megszépül az iskola és az óvoda is. Bekerítették az udvart, befejezés előtt a korszerű illemhely, lesz víz is. Szalagparkett került az óvodába, szép a terem. Az összevont I—IV. osztály zöme roma gyerek. A felsősöket iskolabusz viszi mindennap a zabolai központi iskolába. Nagyon jó volna nekünk egy testvértelepülés, mely közösségi gondjainkban segítene. Szeretnők, hogy a választások után képviselete legyen a falunak a községi tanácsban: Szakács Róbert az RMDSZ színeiben, Szakács László pedig függetlenként indul. Közel fele a lakosságnak magyar cigány, egy részük iparkodik, napszámra jár, földet művel, vasat gyűjt és kereskedik a magyarországi piacokon. Olyan személy is van, akinek ott állandó munkahelye van. A fegyelemmel sincs nagy baj, sem a közbiztonsággal. Egyébként felügyel a rendre a zabolai rendőrség, rendszeresen kijárnak a faluba, állandó irodájuk van a központban.
Székelypetőfalva zöme római katolikus. Lelki gondozásukat t. Péter Sándor plébános végzi, ő oktatja a vallást is a helybeli iskolában. Nemrég vette át az atya az imecsfalvi anyaegyház vezetését. Mint elmondta, a templom cserépfedelének a javítása itt a gond. Csak feltételezik, hogy kellett lennie a faluban egy régi kápolnának. Maradványai talán éppen a mai templom helyén lehetnek. A kápolnát ugyanis 1711-ig használta a falu, 1823-ban templommá bővítették, s melléje 1925-ben harangtornyot is emeltek. A templom oltárképe is e feltételezés mellett szól. Assisi Szent Ferencet, a templom védőszentjét ábrázolja. Műkincs értékű, mert 1762-ből való, akárcsak a szószék mellvédjei, melyekről művészettörténész tudna véleményt mondani. Sem itt, sem máshol nem egyházpártoló a magyar cigányság. Kevesen fizetnek egyházfenntartási járulékot. Ha tudnák, hogy Szent Ferenc éppen a szegények nagy pártolója volt, bizonyára gyakrabban kulcsolnák kezüket imára. A roma gyermekek azonban ott vannak az elsőáldozáson, s a helyi cigányságnak is legnagyobb ünnepe a minden év október 4-én tartott templombúcsú.
Both László a Feketeügy egykori fortyogós kanyarulata mellett lakik, ott, ahol csendes időben ,,hallani a boszorkánykonyha zaját". Ő a vidék egyetlen, néptáncoktatáshoz értő koreográfusa, a zabolai Gyöngyharmat táncegyüttes vezetője-oktatója. Az együttes szép eredményekre tekinthet vissza, felléptek már a Balaton mellett is, Zabola moldovai román testvértelepülésén is. Látogatásunk alkalmával éppen Balatontapolcára, Zabola testvérvárosába készültek. Tizennyolc tagú az együttes, s gondoskodtak az utánpótlásról is: van kicsi tánccsoport. Ott táncolnak a Both gyerekek is. Both László eredeti erdővidéki táncokat rendezett színpadra, nem mindennapi alkotómunkájában Jánosi József sepsiszentgyörgyi kiváló néptáncszakértő és -oktató segítségét kérte.
Ki ne szeretné látni-hallani, amikor vastapssal viszonozzák a Balaton mentiek azt a táncművészetet, mely a legtisztább forrásból táplálkozik?
