JegyzetMennyit dolgozunk?

2016. április 12., kedd, Gazdakör

A romániai mezőgazdászok 99 százaléka úgy véli, nehéz helyzetének oka, hogy nem kap elégséges támogatást. A szubvenciót várják (mellékesen a szociális támogatás is sokaknak manna – épkézláb férfiak, asszonyok alapozzák erre megélhetésüket), ez jelenti sokaknak a mezőgazdaságból származó nyereséget. De mit tesznek, hogy támogatás nélkül is jövedelmező legyen a gazdaság? Szomorú kijelenteni, de a felmérések mutatják: sokan semmit sem. Tisztelet a kivételnek.


Románia uniós csatlakozása előtt senki sem alapozta támogatásokra a mezőgazdasági termelést, annak nyereségességét. Megdolgozták a földet, hagyományos vagy új eljárásokat alkalmaztak, de mindenképp (többé vagy kevésbé) elégedettek voltak: a gazdálkodás a megélhetést adta. Igaz, a piaci körülmények is változtak, egykoron nem kellett a lengyel pityókával, sztyeppéken termelt takarmánnyal számolni.
A sokat emlegetett és sok reményt adó Európai Uniót 1993. november elsején (nálunk halottak napján) hozták létre az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződés, az Európai Gazdasági Közösségre alapozva (és az 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösség, illetve az 1957-es római szerződés nyomán). Ma közel 510 milliós népességű, egységes piacot hozott létre, egységesített jogrendszer révén biztosítja az áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását.
Általánosságban azt mondjuk mi, helyi gazdák, hogy könnyű nekik – a nyugatiaknak –, mert régről (örökösen) magánkézben vannak a földjeik, régről részesülnek a támogatásokban, volt idejük megerősödni és a többi és a többi. De arra nem gondolunk, mennyit dolgoznak, hogy megéljenek a mezőgazdaságból. Erről mesélhetnének azok a fiatalok, akik svájci, németországi gazdaképzésen vettek részt. Itthon öt tehén mellé kötelezően jár a „szolga”, egy ilyen „nagygazda” ejsze’ nem foghatja kezébe a ganéhányó villát. „Odaát” a húsz-harminc fejőst a család intézi. Megtermeli a takarmányt, fej, hányja a ganét, eladja a terményt. És mindemellett fizetett munkahelyen is dolgozik. Ráadásul megengedi magának a luxust, hogy évente egyszer öt napra szabadságra menjen. Az öt nap alatt pedig a gyermekek, a nagyszülők, a nénike, a bácsika végzi a tennivalókat. Szolgáról szó sincs, hiszen az csak viszi a pénzt.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2016-04-12: Gazdakör - Bokor Gábor:

Jön a pénz

A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) közleménye szerint április 7-én elkezdődött a 2015-ös agrártámogatások kifizetésének jóváhagyása, 8-án átutalták az első egységes kérelemre alapozott összegeket.
 
2016-04-12: Gazdakör - Incze Péter:

Van mire költeni a vidékfejlesztési alapot

Dacian Cioloş (fotó) miniszterelnök a februári, az Európai Bizottság által bemutatott országjelentésre támaszkodva kidolgozott egy programot a vidéki középosztály megerősítésére és fejlesztésére. Ez legfőképp az uniós vidékfejlesztés keretösszegeire alapoz, természetesen, ha sikerül a Romániának szánt és leosztott pénzt teljes egészében elkölteni. A 2014–2020-as vidékfejlesztési tervben összesen 9,363 milliárd euró pályázható meg, ebből a kötelező önrész 1,347 milliárd euró. De lássunk néhány adatot, összehasonlító mutatót a jelentésből.