Himnusz a természethez

2016. április 16., szombat, Magazin

Az Évszakok a mi himnuszunk a természethez – hangsúlyozta Jacques Perrin kétszeres César-díjas rendező az MTI-nek legújabb természetfilmjéről, az Évszakokról, amelyben az állatok szemszögéből mutatja be az idő múlását, valamint az évszakok kialakulását, és amelyet csütörtöktől játszanak a magyarországi mozikban.
 

 

Jacques Perrin pályafutását színészként kezdte, leghíresebb természetfilmjét, a Vándormadarakat 2003-ban Oscar-díjra is jelölték, másik ismert alkotása a Mikrokozmosz – Füvek népe. Legutóbbi filmjét, az Évszakokat Jacques Cluzaud rendező-forgatókönyv­íróval közösen készítette, mint ahogy az Óceánok című egész estés természetfilmet is. Perrin felidézte, az Évszakok 40 millió dolláros költségvetésből, 4,5–5 év előkészítéssel, 1,5–2 év alatt készült. A történet a jégkorszakban kezdődik, majd lassan kialakulnak az évszakok, aztán megjelenik az ember, aki kezdetben gyűjtögetésből él, de sajnos később változtat a természeten, és beleavatkozik ciklikusságába – hangsúlyozta a rendező. „A természetet tiszteletben kell tartanunk, a saját környezetünket, de az állatokat is, hiszen ők egy kicsit mi is vagyunk” – hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy mindössze 20–30 éve kézzelfogható igazán, hogy a természeti kincsek csak korlátozottan állnak rendelkezésre, a források lassan kiapadnak, de a népességszám rohamos növekedése is az egyensúly felborulásához vezet.
Jacques Cluzaud rendező-forgatókönyvíró elmondta, hogy a forgatás során nem használtak számítógépes effekteket, a filmben a vadállatok mellett szerepelnek fogságban született állatok is, amelyek hozzászoktak az emberekhez. Kiemelte, hogy például a vadlovakat üldöző farkasfalka állatait ők nevelték fel, ezért kicsi koruktól ismerik a kamerát. Több kisebb-nagyobb operatőrcsapattal dolgoztak együtt, voltak, akik légi felvételeket készítettek, másoknak gyorsan, óvatosan kellett mozogniuk, hogy egy vagy két méter távolságról lekövessék azt, ahogy az állatok futnak, repülnek vagy zuhannak. Hangsúlyozta, hogy egyes helyzeteken hónapokon, éveken keresztül is dolgoztak, hogy megfelelően követni tudják az állatok gyorsaságát. Olyan hatást akartak kelteni, mintha az operatőr az állatcsapat egyik tagja lenne. A bölényes jeleneteket Fehéroroszországban a Bialowiezai-erdőben vették fel, az európai síkvidéket egykor borító nagy kiterjedésű őserdő utolsó megmaradt területén. A jégkorszaki jeleneteket Észak-Norvégiában rögzítették, de filmeztek Lengyelországban, Romániá­ban, Svájcban és egy kicsit Nagy-Britanniában is. A legtöbb jelenetet Franciaország területén vették fel – mondta Jacques Cluzaud.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 1239
szavazógép
2016-04-16: Nemzet-nemzetiség - Csinta Samu:

Szekusoffenzíva Székelyföldön (Beszélgetés Stefano Bottoni történésszel, a romániai magyar kisebbség XX. századi történetének kutatójával)

A Securitate hárombetűs utóda minden korábbinál nagyobb súllyal van ma jelen Székelyföldön – állítja Stefano Bottoni. A Budapesten élő olasz–magyar történésszel azt is igyekeztünk körüljárni, mi magyarázza a romániai magyarság egész pályás letámadását.
 
2016-04-16: Magazin - :

Nagyváradon is ünnepelnek

Koncertek, színházi előadások, irodalmi rendezvények, kiállítások szerepelnek a nagyváradi Festum Varadinum programjában, a nagyváradi és a partiumi magyarság kulturális ünnepét idén huszonötödik alkalommal rendezik meg.