Országszerte megemlékezéseket, szabadtéri koncerteket, filmvetítéseket tartottak a holokauszt magyarországi emléknapjának alkalmából szombaton és vasárnap. A kirekesztés ma is fenyegető veszélyeire figyelmeztettek, valamint a keresztények és a zsidók összefogásának fontosságát hangsúlyozták az Élet menete rendezvény szónokai a budapesti Szent István-bazilika előtti téren tegnap délután.
A rendezvény fő szónoka, az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Röhrig Géza színész, költő, a Saul fia című Oscar-díjas film főszereplője arról beszélt, hogy Auschwitz két tekintetben is végérvényesen módosította a normákat. „Egyrészt láthatóvá tette, mire vagyunk képesek egymással mi, emberek, mennyire és mennyien el tudunk aljasodni, másrészt az is fájdalmasan egyértelművé vált, mi az, ami még belefér a Mennyei Atyának anélkül, hogy beavatkozna” – fogalmazott.
A Szent István-bazilika előtt felállított színpadon idén először közösen emlékeztek a történelmi egyházak képviselői. Frölich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) arról beszélt, hogy a bazilika és a Dohány utcai zsinagóga, ahonnan a menet elindult, mindössze néhány percnyi sétára van egymástól, mégis voltak idők, amikor messzebb voltak, mintsem „elérhetett volna a zsinagóga hangja a bazilikáig”. „Múltba nézve, de a jövő felé indulva együtt kell lépnünk, ha azt akarjuk, hogy a vészkorszak tragédiája és szégyene soha ne ismétlődhessen meg” – figyelmeztetett Frölich Róbert. Székely János katolikus püspök, a Keresztény-Zsidó Tanács elnöke kiemelte: az Élet menetének lépéseit a szívben kell megtenni, a múlttal való őszinte szembenézéssel, a másik kultúra, a másik ember megismerésével, tiszteletével és szeretetével.
Megérteni önmagunkat
A boldoggá avatott Salkaházi Sára nővérre emlékeztek a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából tegnap Budapesten a Terror Háza Múzeumnál az intézmény által rendezett szabadtéri koncertet megelőzően. Az ünnepségen Granasztói György történész, miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy 5–6 millióra becsülik a holokauszt zsidó áldozatainak számát, a magyar áldozatok száma több százezer, a Budapesten kívüli zsidóság gyakorlatilag teljesen elpusztult a vészkorszakban.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a március végén elhunyt Kertész Imre szavait idézte. A Nobel-díjas író gondolatmenetét ismertetve kifejtette: nem érhetjük be annyival, hogy a holokausztban nem volt semmi racionális, így nem is lehet megérteni, mert minél inkább hangsúlyozzuk a holokauszt irracionális mivoltát, annál kevésbé akarjuk megérteni. Pedig nem a történelem érthetetlen, hanem önmagunkat nem értjük, nem vagyunk hajlandóak megérteni – mondta. A főigazgató emlékeztetett: Kertész Imre úgy vélte, az a feladatunk, hogy megértsük önmagunkat, az emberi természetet, hogy megrendüljünk, tapasztalattá lényegítsük át mindazt, ami megtörtént, és ezt a tapasztalatot tudássá formáljuk, mert ez az ember egyedüli eszköze, hogy felülemelkedjen a történelmen. A néhai író szerint a lényeg nem az, ami a zsidókkal esett meg, hanem ami az európai értékekkel történt. Ezért a mai emléknap a jövőről is szól – tette hozzá Schmidt Mária.
