A legfrissebb UNICEF-jelentés 41 országot vizsgált meg abból a szempontból, hogy 2002–2014 között az egyes területeken – jövedelem, tanulmányi teljesítmény, egészségi állapot és az élettel való elégedettség – a legrosszabb helyzetben lévő gyerekek mennyivel maradnak le középmezőnybeli társaiktól.
A rangsor első helyén Dánia áll a gyermekek közötti kismértékű egyenlőtlenség okán, utolsó helyére pedig Törökország és Izrael került. Lux Ágnes, az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány gyerekjogi igazgatója budapesti sajtótájékoztatón elmondta: a jelentés fő üzenete az, hogy azok az országok teljesítenek jól e területen, amelyek nem engedik elveszni a legalsó 10 százalékban lévőket. Általánosságban elmondható, hogy a fejlett országokban nőtt az egyenlőtlenség – tette hozzá.
A jövedelem tekintetében a legnagyobb mértékben négy dél-európai ország mellett három kelet-közép-európai országban – Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában – nőtt az egyenlőtlenség. Az oktatás területén javuló eredményeket tapasztaltak a legtöbb országban. Az egészségi állapotot tekintve a legtöbb országban rosszabbodott a helyzet, a legkisebb egyenlőtlenség Ausztriában, Németországban és Svájcban mutatkozik. A legrosszabb helyzetben e területen Izrael, Lengyelország és Törökország van. Az élettel való elégedettségre vonatkozó legrosszabb értéket Törökországban mértek, a legjobbat Hollandiában, Ausztráliában, Dániában és Görögországban.
A közreadott sajtóanyag szerint a jelentés összesítő rangsorában Magyarország, Ausztrália, Németország, Görögország, Románia és Portugália található az általános középmezőnyben. Lux Ágnes megjegyezte azt is, hogy a leggazdagabb néhány állam – például Kanada, Franciaország és Olaszország – a ranglista alsó harmadában foglal helyet.
A jelentés mind a 41 ország kormánya számára ajánlásokat fogalmazott meg: az államok ne mondjanak le a leszakadókról, az oktatási egyenlőséget helyezzék előtérbe, befogadó oktatást kell biztosítani, valamint a gyermekjóléti napirendek középpontjába az esélyegyenlőséget kell helyezni.
Tausz Katalin egyetemi tanár elmondta, a jelentés arra alkalmas, hogy megmutassa azoknak a kormányzati politikáknak az erejét, amelyek a legszegényebbek felzárkóztatására irányulnak. Az ajánlások közül kiemelte a szülők foglalkoztatottságának növelésére vonatkozót, valamint azt, amelyik progresszív adórendszert javasol. Továbbá ajánlják még a szociális ellátórendszer hatékonyságának növelését és gyermekközpontú monitorozását. (MTI)
