A restitúciós bizottság márciusi ülésén már megállapította illetékességét, de csak a mostani ülésen kezdte vizsgálni a törvényes feltételek teljesülését, ugyanakkor meghallgatta az épületet visszaigénylő Erdélyi Református Egyházkerület képviselőinek érveit.
Mint ismeretes, a kollégium korábbi visszaszolgáltatását sza­bálytalannak minősítve, a ploieşti-i táblabíróság 2014-ben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a restitúciós bizottság volt tagjait – köztük Markó Attila volt sepsiszentgyörgyi képviselőt –, és megsemmisítette a református egyház tulajdonjogát.
Veress Emőd, az egyház jogi képviselője – aki Ballai Zoltán egyházkerületi tanácsossal együtt vett részt a restitúciós bizottság ülésén – azt nyilatkozta, a 2014-es büntetőjogi ítélet után a restitúciós eljárás visszakerült korábbi állapotába, vagyis most ismét arról kell döntenie a román államnak, visszaszolgáltatja-e a református egyháztól a kommunizmus idején elkobzott iskolaépületet. A jogász rámutatott: nemcsak az egyházjogi érvek, hanem a román állam két világháború közötti, az egyház tulajdonjogát elismerő megnyilvánulásai is igazolják azt, hogy a telekkönyvben szereplő „evangélikus református Székely Mikó Kollégium” valójában az iskolát most visszaigénylő Erdélyi Református Egyházkerület egyik önálló jogi személyiség nélküli oktatási struktúrája volt.
Újságírói érdeklődésre reagálva Veress Emőd úgy vélte: lehetséges, hogy amennyiben a restitúciós bizottság most az egyház javára dönt, az perújrafelvételi alapot teremt a korábbi restitúciós testület börtönbüntetésre ítélt tagjai számára, de szerinte bármilyen pereskedés is kezdődne az ügyben, az várhatóan többéves folyamat lesz.
Az Erdélyi Református Egyházkerület tegnapi közleményében Kató Béla püspököt idézve azt írta: ha a bizottság most úgy dönt, hogy nem szolgáltatja vissza jogos tulajdonosának az ingatlant, megnyílik a lehetőség, hogy az egyházkerület bírósági úton, polgári eljárással küzdjön tovább igazáért.