Csaknem húsz százalékkal meghaladta a tavalyi rekordot az idei, sorrendben a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóinak száma. A csütörtöktől vasárnapig zajlott rendezvényen a dedikálásokkal együtt több mint 400 program, mintegy 200 új kötet, valamint 600 szerző, tudós és művész várta az érdeklődőket a Millenáris parkban.
A vasárnapi díjátadón az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent 100 magyar népmesét nevezték meg a legjobb oktatássegítő könyvnek, a legjobb hangzóanyag a Napkút Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiadásában a Lázár Ervin meséit tartalmazó könyv-CD lett – olvasható a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének közleményében.
A Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere és Marek Madaric szlovák kulturális miniszter által megnyitott fesztiválon kiemelkedően sikeresnek bizonyult az idén Budapest Nagydíjjal elismert Jostein Gaarder norvég író pódiumbeszélgetése Szabó T. Annával. A világhírű prózaíró nyitónapi előadásán és dedikálásain több százan vettek részt. Hatalmas érdeklődés övezte továbbá a díszvendég ország, Szlovákia programkínálatát. Különösen sikeres volt a 16. alkalommal megrendezett Európai Elsőkötetesek Fesztiválja, amelyen 18 ország szerzői mutatkoztak be. Telt ház előtt zajlott az Európai Írótalálkozó is, amelyen a díjak és a siker összefüggéseiről, valamint Európa növekvő megosztottságáról esett szó. A kortárs magyar irodalom legkeresettebb könyveinek Nádas Péter Az élet sója, Grecsó Krisztián Jelmezbál, Háy János Ország, város, fiú, lány és Németh Gábor A mormota nyara bizonyult. A hagyományosan népszerű próza mellett váratlan sikernek örvendett Oravecz Imre Távozó fa című verseskötete, valamint a Verslavina című kiadvány. A külföldi szerzők közül a tavalyi Budapest Nagydíjjal kitüntetett Jonathan Franzen, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, valamint Umberto Eco kötetei fogytak a legjobban. Az elmúlt években tapasztalt felfokozott érdeklődést is meghaladta a gyermekkönyvkiadók összefogásával megvalósult Gyermek(b)irodalom programkínálata.
Az eseményen több román író és költő művét is bemutatták, többek között Radu Vancu Hajnali négy. Otthonos énekek verseskötetét. Radu Vancu, a 2000-es hazai költőnemzedék talán legkiemelkedőbb képviselője könyvéről Simona Sora irodalomkritikus így nyilatkozott: ,,...az egyik legmegindítóbb kegyetlenség, amit működésben láttam az utóbbi években”. A tavaly megjelent kötet, eredeti címén 4 A. M. Cantosuri domestice sok lírarajongó kedvence lett. Mihók Tamás nagyváradi költő és műfordító a Román Kulturális Intézet pályázatát megnyerve le is fordította magyarra, s a magyarországi Syllabux Könyvkiadó adta ki. A fesztiválon még bemutatták Petru Cimpoeșu: Simion, a panelszent (fordító: Szőcs Imre), Radu Aldulescu: A népirtás krónikái (fordító: Kirilla Teréz) és Filip Florian: Mindegyik bagoly (fordító: Demény Péter) köteteket is.
Az esemény egyik színfoltja volt Udo Ulfkotte A menekültipar című új könyvének bemutatója. A szerző szerint a menekültáradat nem véletlen, gazdasági és politikai csoportok érdekeit szolgálja, a táborok lakóit évtizedek óta arra biztatják, hogy induljanak Európába. Mint mondta, a média úgy állítja be, mintha mindenki a háború elől menekülne, pedig sok esetben nem erről van szó. A menekültipar cégszerű szervezet, amelyben sokan sokat keresnek. Nem az a kérdés, hogy a menekültek jók vagy rosszak, hanem hogy kik keresnek rajtuk olyan sokat az embercsempészeken kívül – fűzte hozzá Udo Ulfkotte. Szerinte ilyen például a gyógyszeripar, amelynek egyes számítások szerint a 2015-ben Európába érkezett egymillió migráns 13 milliárd eurós profitot hoz. De nem csak gazdasági érdek a migránsáradat, milliárdosok, mint például Soros György, nagyhatalmak, mint például az Egyesült Államok és egyes politikai erők érdeke is. Ez az elit a saját érdekeit követi, nem az emberekét – fejtegette a német újságíró. A menekültáradathoz vezető konfliktusokat nem egyszer azért provokálják ki, hogy gyengítsék Európát. A nyilvánosság érdeke éppen az, hogy betekintsen ezekbe a tabutémákba – hangsúlyozta Udo Ulfkotte, akinek tavaly is napvilágot látott magyarul egy kötete, a Megvásárolt újságírók, amely a nyugati média működéséről szól, és amelyről ismertetőt lapunkban is közöltünk.
