Azt nem mondta, hogy az ott szerzett újabb nyavalya miatt visszafektetik-e a pácienst, és ha igen, akkor abból kigyógyulva, egy másik még újabbat vihet-e haza? Három magánkórházat bezártak, büntettek is 369 esetben, a bírság összértéke 340 ezer lej. Arról sem szól a fáma, hogy hányan haltak bele  gyógyulásukba.
A miniszter szerint a kórházi konyhák 50 százalékában nem megfelelőek az egészségügyi és tisztasági előírások, 60 százalékában nem tartják be a fertőtlenítés megszabott szakaszait. És ha betartják, akkor mi van? Közben az is kiderült, hogy az ispotályokat több mint tíz éve ellátó cég nem megfelelő töménységű fertőtlenítőszereket forgalmaz. E cégnek és a termék minőségét ellenőrző labornak ugyanaz a főnöke, aki nyitott szemmel figyeli, nehogy túl tömény legyen a fertőtlenítőszer, mert az sokba kerül. Az előállító bizonyosan ismeri a placebo-hatást. Ez alapján a betegek harminc százaléka attól is meggyógyulhat, ha bevesz egy inggombot, csak nagyon kell hinnie annak gyógyító erejében. Újabban hallom, rákban szenvedők úgy gyógyultak ki rettenetes betegségükből, hogy tiszta, desztillált vizet fecskendeztettek nyakukba, olyan helyre, ahol nagyon fáj. Ez érvényes a ronda baktériumokra, bacilusokra is, mert azok, ha meglátják a halálfejet a fertőtlenítőszeres flakonon, tudják, hogy nekik végük, és nagy részük ijedtében infarktust kap. Azt viszont nem sejtik, hogy a szer olyan gyenge, hogy a légynek sem árt, nemhogy nekik, ellenálló mikroorganizmusoknak. Erre a hatásmechanizmusra építenek a fertőtlenítőszer-előállítók, -forgalmazók. Nem kell mindig komolyan venni, amit a címkén ír. Az csak tájékoztató jellegű. Barátom vett egy narancslevet, amelyiken azt írta nagy betűkkel, hogy 100 % narancs. Elvitte haza, böngészte összetételét, és az állt a címkén, hogy gyümölcstartalma 12 százalék. Nosza, elment vissza az üzletbe reklamálni. Ott aztán elmagyarázták, hogy valóban csak 12 százalékos gyümölcstartalmú, nem tiszta narancslé, a 100 % narancs a termék neve. És a vásárlók veszik a cukros levet, mint a cukrot.
Anno, még amikor működött a málnási likőrgyár, mindenféle népbolondító italokat állítottak elő. Ezek szesztartalma – a címkék szerint – 30–33 százalék közötti volt. Az alkoholtartalmú italok annyi fokon fagynak meg, ahány a szeszfokuk. Történt pedig, hogy akkoriban mínusz 20 Celsius-fokos hidegek jártak, és a fűtetlen raktárakban az üvegek szétfagytak, mert az italok közel sem voltak 30 fokosak. Úgy, hogy ne higgyünk mindent el, ami a címkén írva vagyon. Bár az is sokszor bőven elég, ha megnézzük, hány „E”-t tüntetnek fel. A románok kedvenc eledelének, a miccsnek elméletileg minimum 85 százalék húst kellene tartalmaznia. A fogyasztóvédők megállapították, hogy nagyon kevés cég tartja ezt be. Helyette azonban bőségesen fűszerezik adalékanyagokkal, füstaromával, szója- vagy más élelmiszer-rosttal, növényi olajokkal és még ki tudja, mivel.
Sokszor a biotermék is csak azért biotermék, mert annak keresztelik. Köztudott, hogy a biokertészetekben – más kertészetektől eltérően – vegyszerekkel csak éjszaka permeteznek. Viszont az (ál)bio termékeket nappal sokkal drágábban lehet eladni.