Az ítélet azért fontos, mert a hatóságok Marosvásárhelyen és Nagyváradon is a reklámtörvény előírásaira hivatkozva léptek fel a kétnyelvű utcanévtáblák és a székely zászló ellen. Korábban a marosvásárhelyi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség a reklámtörvény előírásaira hivatkozva helyezett kilátásba tetemes bírságot azoknak a háztulajdonosoknak is, akiknek a házára kétnyelvű tábla került.
Kincses Előd, a megbírságolt civil aktivisták ügyvédje az esetről beszámoló Krónikának elmondta: ha az ítélet ismeretében a rendőrség újrakezdi a kétnyelvű utcanévtáblák elleni harcát, nem úszhatja meg büntetőjogi felelősségre vonás nélkül, hisz egyértelművé vált, hogy a hatóság vagy inkompetens, vagy rosszhiszeműen értelmezte a törvényt.
Valentin Bretfelean marosvásárhelyi rendőrfőnök nem kívánta kommentálni a bírósági ítéleteket. „Nem én szólítottam fel a lakosságot, hogy szereljék le a táblákat, hanem a beosztottjaim” – érvelt Bretfelean, hozzátéve, ha kell, a jövő héten találnak egy másik jogi besorolást, de akkor sem engedhetik meg, hogy mindenki kénye-kedve szerint szerelgessen utcanévtáblákat. Szigeti Enikő, a Cemo vezetője leszögezte: a jogerős ítélet birtokában úgy döntöttek, a közeljövőben folytatják a kétnyelvű utcanévtáblák felszerelését.
Mint ismert, az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény azonban csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. A marosvásárhelyi magyarság 2001 óta küzd a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezéséért, a Cemo az eredménytelen önkormányzati küzdelmet megelégelve látott hozzá a kétnyelvű táblák kihelyezéséhez.
Marosvásárhelyen a kivándorlási hullámot kiváltó 1990-es etnikai konfliktusok után került kisebbségbe a magyarság, mely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.