Miután csütörtök délelőtt Kézdivásárhelyen találkozott Bokor Tiborral, a céhes város polgármesterével, és este Csíkszeredában Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnökkel tárgyalt, tegnap háromszéki elöljárókkal – Antal Árpáddal és Tamás Sándorral – találkozott Paul Brummell, Nagy-Britannia bukaresti nagykövete. A székelyföldi politikusok beszámolója szerint a diplomatát tájékoztatták a helyi közösség gondjairól, a romániai magyarság jogfosztásairól és törekvéseiről.
Mint arról tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, Bokor Tibor a decentralizáció és az autonómia témája mellett a terrorizmus vádjával őrizetbe vett fiatalok ügyét is ismertette a nagykövettel. Csíkszeredában a Hargita megyei önkormányzatnál, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a dévai Szent Ferenc Alapítvány csíkszeredai székhelyén tett tájékozódó látogatást Paul Bummel. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke ismertette a nagykövettel a megyei turisztikai fejlesztési célokat, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állam általi támogatására vonatkozó igényt.
Borboly Csaba arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy a romániai iskolákban azonos tanterv alapján tanítják a román nyelvet és irodalmat a román ajkú és a magyar anyanyelvű gyermekeknek, ez pedig ellehetetleníti a hivatalos nyelv elsajátítását a tömbmagyar vidékeken, ahol a gyermekek jószerével csak az iskolában találkoznak a román nyelvvel. Az önkormányzati elnök a készülő román–magyar együttélési kódexről, a székelyföldi autonómiatörekvésekről, a megyezászlóvá minősített székely zászló körüli helyzetről is beszámolt a nagykövetnek. Felhívta a diplomata figyelmét arra, hogy más megyéknek is van zászlajuk, de csak a székelyföldiek esetében indítanak pereket a regionális szimbólumok ellen.
Tamás Sándor háromszéki tanácselnök Facebook-bejegyzésben adta hírül, hogy a brit nagykövet vele, valamint Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel is találkozott. A megyei tanács sajtóirodájának tegnap esti közleménye szerint a nagykövet a találkozón Székelyföld autonómiájáról, valamint a magyar közösség helyzetéről érdeklődött. A dokumentum szerint Tamás Sándor ismertette a közelgő régiósítás veszélyeit a székelyföldi magyar közösségre nézve: a Dacian Cioloş vezette kormány tervei között szerepel az, hogy a fejlesztési régiókat adminisztratív egységekké alakítsák, és így a székelyföldi magyarok egy olyan adminisztratív kompetenciákkal felruházott régióba kerülnének, ahol kisebbségben lennének. „Ez a törekvés nyilvánvalóan a magyar közösség felszámolására tett kísérlet” – mondta az elnök. Antal Árpád polgármester elmondta, az RMDSZ elkészítette az autonómiastatútumot, melyben világosan meghatározták, hogyan működne a régió. Hangsúlyozta: nem etnikai, hanem területi autonómiát szeretnének, és mindezt a románokkal közösen. Arra is kitért, hogy jelenleg párhuzamos struktúrák működnek Romániában, sok az átfedés az önkormányzatok és az állami dekoncentrált intézmények hatáskörei között. „Véleményem szerint akkor lehetne igazán hatékonyan működtetni a régiókat, ha a régiókat érintő kérdésekben minden hatáskör a régiókhoz kerülne. Ez gazdasági fellendülést eredményezne országszerte. Jelenleg az a tapasztalat, hogy szegény megyék kerültek ugyanabba a fejlesztési régióba gazdag megyékkel, és ez felerősíti a megyék közti gazdasági és életszínvonalbeli különbségeket” – mondta Antal. A megbeszélés során szó esett a székely zászló használatának betiltásáról, a magyar feliratok elleni prefektusi hadjáratról. Szóvá tették: az új román politikusnemzedék nem tekinti fontosnak, hogy az erdélyi magyarok kérdésével foglalkozzon, s a román állam nem érzi feladatának azt, hogy gesztusokat tegyen a magyar közösség felé, mint tette azt a NATO- vagy EU-csatlakozás előtt. A két székely elöljáró elmondta, nem bővültek a magyar kisebbség jogai, sőt, egyre inkább megnyirbálják őket.
Paul Brummell nagykövet fontosnak tartja a konszenzust a többség és kisebbség között. Nagy-Britanniában jelentőségük van a történelmi régióknak, és a régiókban élők szabadon használhatják szimbólumaikat és nyelvüket. Példaként említette, hogy sporteseményeken nem lehet brit zászlót látni, hanem angol vagy skót zászlókat, és ez természetes és elfogadott. Az Egyesült Királyságban sikerült tartós megoldásokat találni, így vezették be a devolúciót Skóciában, vagy tették hivatalos regionális nyelvvé a walesi nyelvet Walesben az angol mellett. Elmondása szerint Nagy-Britanniában nagy figyelmet fordítottak arra, hogy demokratikus válaszokat adjanak a régiókban felmerült problémákra, így népszavazást rendeztek Skócia függetlenségével kapcsolatosan, hiszen az érintett lakosság véleménye perdöntő a régió jövőjét érintő ügyekben. A nagykövet a találkozóra egy olyan ajándékzacskóval érkezett, amely az Egyesült Királyság régióinak virágszimbólumaival volt díszítve, szerepelt rajta a walesi nárcisz, a skót bogáncs, az angol rózsa és az ír lóhere.
A látogatás háttere és céljai kapcsán Tamás Sándor lapunk érdeklődésére azt mondta: a székelyek nagy menetelése óta szinte havonta megkeresi a székelyföldi elöljárókat valamely nyugat-európai diplomata, nagykövet, nagykövetségen dolgozó politikai attasé vagy nyugat-európai média, érdeklődnek a magyar közösség, az itteni megyék vagy – némelyikük ki is mondja – Székelyföld helyzetéről. Érdeklődnek, jegyzetelnek, nyitottak és érzékenyek – ez a tapasztalat. Különösen az emberi jogok sérülésére érzékenyek, de ezekből a közösségi jogok, az autonómia szükségességére is rá lehet világítani.
