„Az alkotmánybíróság mindig azt mondta, hogy a parlament feladata a választási törvény kidolgozása, a mikéntek, aláírásokkal vagy azok nélkül. Egyébként a Velencei Bizottság is azt mondja, hogy minden államnak joga van megválasztani választási rendszerét, azzal pedig nincs semmi gond, nem sérül a választói vagy indulási jog, ha a jelöltséget aláírásokhoz kötik. (…) Az alkotmánybíróság ma döntött, nem hiszem, hogy holnap változtatnánk. Még van harminc ügyünk ugyanazzal a témával, de bizonyára nem változtatjuk meg a gyakorlatunkat egyik napról a másikra” – magyarázta Zegrean.
A testülettől a bukaresti törvényszék kért utólagos normakontrollt az Adevărul szabadelvű lap Bukarest főpolgármesteri címére pályázó főszerkesztő-helyettese, Liviu Avram által benyújtott alkotmányossági óvás nyomán. Az újságíró hiányos támogatói listával, mindössze három támogató aláírással, függetlenként kérte felvételét a bukaresti szavazólapra, és amikor ezt elutasították, alkotmányossági kifogást emelt. Avram a tegnapi ülésen kifejthette álláspontját az alkotmánybíróság előtt. Azzal érvelt, hogy míg a törvény értelmetlenül szigorú feltételeket támaszt a polgármesterjelöltekkel szemben, addig a polgármesterek megválasztásakor nem gondoskodik a képviseleti demokrácia egyik alapelvének érvényesüléséről. A helyhatósági választási törvény szerint a polgármesterjelölteknek a választók egy százalékának támogatását meg kell szerezniük ahhoz, hogy felvételüket kérjék a szavazólapra: ez Bukarest esetében 18 ezer támogató aláírást feltételez. Másfelől az egyfordulós választás nyomán egy jelölt a voksok akár 20–30 százalékával is polgármester lehet, annak ellenére, hogy a szavazók 70–80 százaléka valamelyik ellenjelöltjére akarta bízni a település vezetését – fejtette ki az újságíró.
A testület megalapozatlanként elutasította az óvás azon részét, amely a jelöléshez szükséges támogató aláírások számára vonatkozott. Arról, hogy egy- vagy kétfordulós legyen-e a választás, nem foglalt állást az alkotmánybíróság, mert csak azokat a törvénycikkelyeket vizsgálhatja, amelyek az adott panaszos ügyét közvetlenül érintik. Zegrean szerint az óvás arról szólt, sérültek-e a panaszos alkotmányos jogai, amikor elutasították jelöltségét, de ennek semmi köze ahhoz, hogy hány fordulós a választás. Hangsúlyozta: a testület azt sem mondja meg, hogy egy törvényt „mától, holnaptól vagy a következő választásoktól alkalmaznak. Egyszer tettük ezt meg (a referendumkor – szerk. megj.), mivel azt akartuk, hogy tartsák tiszteletben a Velencei Bizottság kérését.”
Liviu Avram újságíró a döntésre várva úgy nyilatkozott, hogy az egyetlen rendelkezésre álló eszköz a választási törvény kijavítására az alkotmánybírósághoz való fordulás volt. Avram úgy véli, az egyfordulós választással megakadályozzák, hogy a román állampolgároknak reprezentatív polgármestereik legyenek, meglátásában az 50 százalékosnál kisebb többség nem reprezentatív, mivel „a többség a túloldalon van, akik nem szavazták meg ezt a polgármestert”. Azt is elmondta: 2012-ben nem voltak ennyire látványosak a rendszer hiányosságai, mivel akkor ott volt egy óriási párt, az SZLSZ, amely 40–60 százalékkal nyerte el a polgármesteri székeket, a második helyen a DLP 10–15 százalékot kapott, így nem volt annyira szembetűnő a rendszer anomáliája. Most azonban „a politikai színtér egyensúlyba került, két, nagyjából egyenlő politikai erő van 30–35 százalékkal, és új alakulatok is megjelentek, így a voksok még inkább elpazarolódnak, és még több nem reprezentatív polgármesterünk lesz”.