Persze négy évtized múltán a demográfiai adatok időszerűtlenné válhatnak, de 1976-ban az amerikai magyarok jelentékeny része New Yorkban és közvetlen környékén, New Jersey-ben és Pennsylvania államban él. Mások viszont a Nagy-tavak mentén, mindenekelőtt Clevelandben és Detroitban. Jelentős, bár nem összefüggő magyar lakosság található Californiában, főleg Los Angelesben, kisebb számban Floridában, Miami városban és annak környékén. New Yorkban a 2nd Avenue és az East 82–86 Street közötti rész, un. Yorkville, ,,magyar város”: magyar vendéglőkkel, magyar feliratú üzletekkel. Clevelandben a Buckeye Road számít ilyen magyar utcának, de jószerével minden amerikai városban találni magyarokat; nem utolsósorban a népszerű Hungarian restaurantokat, magyar vendéglőket. Az Egyesült Államokban élő magyarokról nincs pontos adat, mert nem eldöntött kérdés, hogy kiket, milyen szempontok szerint soroljanak ebbe a kategóriába például a magyar bevándoroltak már kinn született leszármazottai közül. Becslések szerint az első és másodgenerációs magyarok száma megközelíti a háromnegyed milliót. A 2008-ban kiadott Világatlasz többek közt hat százalék lengyelt és két százalék magyart említ az AEÁ összlakosságából...
New Yorktól délre fekszik New Brunswick, ahol New Jersey állami felsőoktatási intézete, a neves Rutgers egyetem székel. A város közelében található az amerikai cserkészmozgalom országos központja, kis múzeumával. Az alig félszázezres lélekszámú városkában jelentős számú, több mint húszezer magyar származású lakos él, több magyar egyházközség is működik. Egy tavalyelőtti riportból – Magyar szó Amerikában, Pályi Zsófia írása – tudom meg, hogy New Brunswick kertvárosában létezik Kossuth utca, Mindszenty tér, és innen balra a Széchenyi Magyar Iskola. Nem mint Erdélyben, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, ahol a nemzeti-soviniszta gyűlölet megtiltja, hogy nemzetünk legjobbjairól utcát, teret, iskolát nevezzünk el, jut eszembe rögtön. Igen, Amerikában lehet, az ott élő magyarok a ,,legnagyobb magyarról” nevezték el iskolájukat. Mert nem tiltották meg nekik egy több mint 300 milliós államban. Az igazgatónő, Stewart Ildikó húsz éve érkezett az Egyesült Államokba nyelvet tanulni, de kint ragadt. Időközben született két kislánya, Lexi és Sári, akik szintén eljárnak a szombati magyar iskolába. Édesanyjuk ekként nyilatkozott hazája, nemzete iránti tisztelettel, szeretettel: ,,Nem kérdeztem meg gyermekeimet, hogy szeretnének-e ide járni, természetesnek vettem, hisz az életünk része. Eldöntöttük, hogy magyarként szeretnénk itt élni. Ez az a kor, amikor a szülő még sokat tud adni gyermekeinek. Nem huszonévesen válik valaki magyarrá, azzá kell nevelni...”
1956 után nagyon sok magyar telepedett le New Brunswickban, így jelentős kolónia alakult ki. Akkoriban hozták létre a magyar iskolát. Volt időszak, amikor ötnaposként működött, de a magyar nyelvű lakosság fogyásával, beolvadásával lecsökkent egynaposra. Ettől függetlenül ma is előfordul, hogy a helyi magyarokat még színesbőrűek is leszólítják az utcán, és boldogan mesélik, hogy ők is tudnak magyarul, mert egykor ide, a magyar iskolába jártak... Plusz egy napi iskola nem kis vállalás a mai gyerekek részéről, hiszen azok a diákok, akik szombatonként magyarórákra járnak, a hét többi napján amerikai iskolában ülnek a padokban...
A magyar iskola tanévnyitóján még a levegő is vibrál. Izgatott szülők csemetéikkel keresik a termüket a keskeny folyosón. Stewart Ildikó is sürög-forog, mert az előző regisztrációhoz képest sokkal többen jelentkeztek. És mielőtt osztálytermükbe vonulnának, a diákok a szűk folyosón vigyázzba állnak, hogy közösen elénekeljék a Himnuszt. A Kölcsey által írt, Erkel által megzenésített, 1844-től énekelt nemzeti imát...
A Széchenyi Magyar Iskolában nagy az összefogás, a szülők ott segítenek, ahol tudnak. Az intézmény ugyanis önfenntartó, a tandíj az egyetlen bevételi forrás. A termek szűkösek, gond a növekvő létszámú osztályok elhelyezése. Szerencsére a magyar református egyház és a Szent László katolikus templom épületeit is használják. A Magyar Amerikai Atlétikai Klub is rendelkezésükre bocsátott egy nagyobb termet, ahol szombat délután néptáncórára összegyűlhetnek. A New York-i Balassi Intézet kiadvánnyal segítette őket, amely kifejezetten külhonban élő magyaroknak készült, és a nemzeti ünnepek köré építi a tananyagot. Ez azért is praktikus számukra, mert főként magyar irodalmat, nyelvtant, földrajzot és környezetismeretet tanulnak. Aki nem rajong a reáltantárgyakért, annak aranyélete van. Nincs fizika, kémia, sem matematika. A mumustantárgy, amitől úgy rettegnek, félnek az erdélyi magyar diákok... Érdekes dolgok derülnek ki az amerikai és az itteni oktatási rendszer összehasonlításakor: az amerikai játékosabb és több a pozitív visszajelzés. Ugyanakkor pótolhatatlannak tűnnek azok az erős alapok, amelyeket a poroszosabb  módszerek biztosítanak az amerikai magyar iskolai oktatásban...