Az előterjesztők szerint ez az ügyfelek érdekét szolgálná, de a fővárosi sajtó azonnal rámutatott a valódi haszonélvezőkre: a Victor Ponta volt kormányfő és barátja, Dan Şova szenátor elleni, ügyvédi tevékenységükkel kapcsolatos korrupciós eljárást éppen számítógépeikből nyert bizonyítékokra alapozzák az ügyészek – akik amúgy hevesen ellenzik a tervezetet, akárcsak a kormány (az igazságügyi minisztérium) és a legfelsőbb bírói tanács.
Beszédes a dátum is, amikor benyújtották: 2014 decemberében, az elnökválasztás elvesztése után iktatták zömmel szociáldemokrata, illetve velük szövetségben levő pártok szenátorai és képviselői, összesen harminc személy, akik között 17 ügyvéd (egyikük maga Şova), három RMDSZ-es honatya (Pataki Csaba, Cseke Attila, Máté András Levente), és a jobboldal is ott van, két demokrata-liberális és egy liberális honatya kézjegyével.
Ha átmegy – és erre van esély –, megint jó nagyot csúszunk vissza a valódi jogállam és demokrácia felé vezető emelkedőn, pedig régóta helyben topogunk. Úgy látszik azonban, hogy a választottak nem ugyanoda akarnak jutni, mint a választók – ezt jelzi az is, hogy jelenleg mintegy 14 ezer érvényes törvény sérti az ország alaptörvényét (a kijelentés az alkotmánybíróság elnökétől származik), ami akkor is elképesztő, ha tudjuk, hogy az alkotmány is távol áll a tökéletességtől.
Azt is tudjuk, hogy különjogokkal is több kategória rendelkezik ebben az eredeti országban, kezdve a büntetőjogba ütköző cselekedeteik következményeitől mentelmi joggal védett törvényhozók érinthetetlen és egyre mélyebbre süllyedő kasztjától a párhuzamos társadalombiztosítással (nyugdíjak, egészségügyi ellátás) rendelkező belügyi és katonai alkalmazottakig, a politikai üldözötteknél több kedvezményt élvező diplomás forradalmárokig. Az is baj, hogy ezen kivételek száma nem csökken, hanem növekszik, ráadásul azért, mert néhány elbizakodott ifjú titánnak vaj van a fején – de a legrosszabb az irány, amit ezzel a nagy egyetértésben előrenyomott tervezettel mutatnak nekünk.