A városünnep értéke

2008. május 5., hétfő, Máról holnapra
Farcádi Botond

Nemhiába telt meg a városközpont, nemhiába jöttek hozzánk művészek messziföldről, nem véletlenül látogattak fiatalok tucatjai városunkba, nem fölöslegesen zajlottak egymással párhuzamosan több helyszínen különféle kulturális rendezvények: a Szent Görgy-napok alatt csak az nem szórakozott, aki nem akart, csak az nem talált magának megfelelő programot, aki a kiábrándultság, netán az ellenségeskedés vagy az irigység érzéseinek engedett.

Mert mindenki más kacagott, bámult, gondolkodott, nézett és hallgatott, zenélt és táncolt, sétált és vásárolt, evett és sörözött, énekelt és beszélgetett.

Hiszen Szent György-napok voltak, városunk leghíresebb és talán legjobb rendezvényét ünnepelhettük. Már ha képesek voltunk erre. Mert mi sem kézenfekvőbb, mint elzárkózni, okolni a zajt vagy a csendet, a tömeget vagy az egyedüllétet, a vásárt vagy a drágaságot, a sort vagy a kihűlt miccset, bírálni és hangoskodni, panaszkodni és rágalmazni. Mi sem könnyebb, mint megtalálni a kákán a csomót, szóvá tenni és elsírni a kisebb-nagyobb hibákat, felelősségre vonni a szervezőket, sanda szándékot sejteni ott, ahol csak elkerülhetetlen emberi mulasztás, tévedés van.

Persze, éppoly könnyedén áteshetnénk a ló túlsó oldalára. Lelkendezve zenghetnénk ódát Erdély legnagyobb, legrégibb, leghíresebb városnapjairól. Himnuszokat írhatnánk a fellépő művészekről, elégedetten ismernénk el, hogy itt kapni a legjobb miccset, a legízletesebb zsiványpecsenyét, itt a leghidegebb és legfrissebb a sör, városunkba érkezett mindenki, aki számít, és ment minden, mint a karikacsapás, kifogástalan volt a szervezői munka, örök tanulságul szolgálhatna bárkinek...

Csakhogy naivak lennénk, ha egyik vagy másik végletbe esnénk. A városnapok mércéje nem feltétlenül a szervezési bakik arányán múlik. Ennél jóval többről van, lehetne szó. A Szent György-napok igazi értéke azon múlik hogy a rendezvény mennyit tart a városlakók emlékezetében, és mennyit kamatozik mentalitásukban. A kérdés tehát egyszerűen az, hogy büszkék vagyunk-e városunkra. Márpedig ehhez kell ugyan nívós városnapi rendezvény, de önmagában meglehetősen kevés az. A Szent György-napoknak akkor lesz igazán értéke, ha a gödrös utakkal teli februárban, az elviselhetetlenül fülledt és unalmas júliusban, a zsúfolt és rohanó szeptemberben vagy a sötét novemberben egyaránt büszkék leszünk arra, hogy Sepsiszentgyörgyön élünk. Ahhoz pedig még le kell győznünk egy-két sárkányt...

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2008-05-05: Közélet - Farcádi Botond:

Jókedvű időutazás a Csabafiakkal (Szent György-napok)

Anya, holnap délelőtt feltétlenül itt leszünk fél tizenegykor — mondja egy kisgyerek, miután véget ért a gyergyószentmiklósi Csabafiak Katonai Hagyományőrző Egyesület bemutatója.
2008-05-05: Közélet - Bodor János:

Meg kell keresni a közös pontokat (Kampányúton az RMDSZ)

Pénteken Tamás Sándor, az RMDSZ megyeitanácselnök-jelöltje Orbaiszéken kezdte választási kampányát. Elsőként Orbaiteleket kereste fel, majd Barátost, Pákét és Csomakőröst. A falujáró kampányúton a politikust elkísérte Lőrincz Zsigmond is, az RMDSZ kovásznai polgármesterjelöltje.