Csontváry-kiállítás nyílt Csíkszeredában

2016. május 9., hétfő, Világfigyelő

Nagyszabású Csontváry-kiállítás nyílt szombaton Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeumban. A kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar 47 festményét és az első festményét ihlető Munkácsy Mihály-művet mutatja be. A műveket hat magyarországi gyűjteményből hozták Csíkszeredába, ahol augusztus 20-áig láthatóak.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a megnyitón elmondta, a Csontváry-kiállítás jó alkalmat teremtett az együttműködésre. „Megadja azt a szövetet, azt a közeget, ahol a magyaroknak jó együtt lenni” – fogalmazott a miniszter. „Nem csak a lekicsinylésben, a meg nem értésben osztozunk Csontváryval. Bízom benne, abban is osztozhatunk, hogy ez egyáltalán nem vette el a kedvét az alkotástól. Nem gondolta azt, hogy abba kellene hagynia, váltani kellene, hasonulni kellene, és csak olyan dolgokat kellene csinálnia, amit mindenki elfogad, amit mindenki szeret” – jelentette ki a miniszter. Azt is hozzátette: „Amikor megbolondul körülöttünk a világ, az embernek csak azért is normálisan kell élnie.” E normalitás jegyeiként sorolta fel az egyénnek a saját dolgaihoz való ragaszkodását, autonómiáját és a közösségeket is megillető autonómiát.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a kiállítás annak a bizonyítéka, hogy le lehet győzni a kishitűséget, „el lehet hozni a világot Csíkszeredába”. Kelemen Hunor mindenkit arra biztatott, hogy nézze meg a kiállítást, mert nem valószínű, hogy a következő tizenöt évben még egyszer el lehet hozni Erdélybe Csontváry műveit. Az elnök azt is bejelentette, hogy az RMDSZ Communitas Alapítványa támogatásával harminc erdélyi iskola 1100 diákja látogathatja meg a csíkszeredai kiállítást.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója azt tartotta a kiállítás sajátosságának, hogy először mutatja meg együtt Munkácsy Mihály Vihar a pusztán című festményét és a festmény által ihletett Csontváry-alkotást. Bellák Gábor, a kiállítás kurátora sajnálkozásának adott hangot, hogy Csontváry annak idején nem jutott el Erdélybe, hiszen „itt is megtalálta volna a természetnek azt a nagyságát, ami őt mindig megigézte”. Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója elmondta: csak a múzeumnak otthont adó Mikó-vár nyílászáróinak a mérete szabott korlátot a kiállításszervezőknek, centimétereken múlt, de a Magányos cédrus című festményt elhozhatták Csíkszeredába. A csíkszeredai Csontváry-kiállítás öt teremben, tematikus csoportosításban mutatja be a festő életművét.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 622
szavazógép
2016-05-09: Világfigyelő - :

Az erdélyi magyarok nem élnek jó időket

A Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége május 6–8. között tartotta közgyűlését Stockholmban, amelyen húsz ország magyar szervezeteinek képviselői vettek részt. A nyugati diaszpóra mellett a Kárpát-medencei magyar szervezetek és az anyaország képviselői is jelen voltak. Az RMDSZ-t a tanácskozáson Vincze Lóránt külügyi titkár képviselte. 
2016-05-09: Belföld - :

Hírsaláta

ERDÉLYBE JÖN A PÉNZ. Tavaly Erdély kapta a Romániában útépítésre szánt pénz 80 százalékát – az Autópályák és Országutak Országos Társaságának adatai tehát rácáfolnak a magyarság két és fél évtizede rendszeresen visszatérő panaszára, miszerint a bukaresti hatalom tudatosan elhanyagolná Erdély és azon belül is a magyarlakta vidékek fejlesztését. A 2011–2015 közötti időszakban a költségvetés lakosonként Erdélyben 2400, Havasalföldön 630, Moldovában 428 lejt fordított útépítésre, magyar szempontból azonban árnyalja az összképet, hogy Székelyföldön nincs és a közeljövőben sem épül autópálya.