Nem az erdélyi magyarság, hanem az RMDSZ kapja a pénzt a kormányfőtitkárságtól, így nem magára költi a közösségnek járó összeg egy részét, hanem nagyvonalúan közösségi célokat finanszíroz abból, amit kizárólag a szervezet működtetésére is fordíthatna – nyilatkozta az Átlátszó Erdélynek Kovács Péter ügyvezető elnök.
Az oknyomozó riport szerzője, Sipos Zoltán előbb az RMDSZ költségvetéséről faggatja az ügyvezető elnököt. Kiderül, gyakorlatilag néhányan – az ügyvezető elnökség tagjai – döntenek a rendelkezésre álló pénzkeret elosztásáról, erre bólint rá a kissé bővebb, 26 fős Szövetségi Állandó Tanács. Kovács Péter azt is elmondja, hogy az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának annak igénye szerint számolnak el, „amit nem kérnek, azt nem mellékeljük”. Véleménye szerint egyébként nem laza az elszámolásuk, „minket minden évben az összes létező ellenőrző szerv megforgat és átnéz. Minden egyes alkalommal, amikor különböző testületi üléseken összeül a 18 plusz egy kisebbség, az RMDSZ pénzügyviteli rendszerét pozitív példaként hozzák fel”. A riporter arról is megkérdezi, mennyi a Communitas teljes költségvetése:
– Az RMDSZ állami költségvetésből kapott keretének fele vagy majdnem fele a Communitas-hoz kerül.
– Ennek az összegnek csak egy viszonylag kicsi része kerül nyilvános pályázaton kiosztásra.
– Igen.
– Miért?
– Innen kap finanszírozást az Erdély TV és az Erdély FM, illetve az azokat működtető Janovics Jenő Alapítvány, ami évi 2,5 millió lej. Ez biztosítja a Communitas Alapítvány működését is, ez kevesebb, mint a 10 százaléka a teljes keretnek. Van néhány alkalmazott, aki közvetlenül a pályázati folyamatok lebonyolítását intézi, illetve az alapítványnak van több alkalmazottja, akik elsősorban szórványmegyékben dolgoznak, ott, ahol nem igazán van más lehetőség mondjuk egy Magyar Házat működtetni. Vannak még a Communitas Alapítványnak saját programjai, például a Bölcs Diákok diákvetélkedő. És van még egy központi kerete a Communitas Alapítványnak, amely meghívásos pályázatokat bonyolít le.
– És hogyan lehet ebbe a körbe bekerülni? Mi a feltétele annak, hogy egy civil szervezetet meghívjanak, és ne csak a nyilvános keretre pályázzon?
– Ez a Communitas Alapítvány döntése. Olyan jellegű feltételeket kell teljesíteni, amely az RMDSZ-nek és a Communitas Alapítványnak a célkitűzései között megjelenik. Kulturális, oktatási, média, ifjúsági, vallási programokat kell lebonyolítani. De nem teljes a kör, könyvkiadás, minden, ami nyilvános pályázati rendszeren keresztül támogatható, az támogatásra kerül a meghívásos rendszeren belül is. Az a törekvés, hogy ezeknek a programoknak a lehető legnagyobb hatása legyen helyi szinten vagy az illető szervezet tevékenységi területén.
Kiderül az is, hogy elsősorban a társult szervezetek kaphatnak külön támogatást, ám létezik egy megkötés az RMDSZ alapszabályzatában, amely szerint ezeknek be kell építeniük saját alapszabályzatukba az RMDSZ alapszabályzata 28. fejezetének két cikkelyét, amelyek közül az egyik azt mondja, hogy a tagok közül senki nem indulhat választásokon az RMDSZ ellen.
– Milyen kör dönt arról, hogy egy civil szervezet ilyen meghívásos pályázaton vehessen részt? És mennyi ez a normatív támogatás évente?
– Melyik normatív? Ha nem tévedek, évi 22 ezer lej szervezetenként, a nagyságrend biztos ez. De ezeket közvetlenül az RMDSZ támogatja, nem a Communitas Alapítvány költségvetésében van benne. Az Ügyvezető Elnökség fogadja el, hogy milyen szervezetekből áll ez a kör. Ami a meghívásos pályázatokat illeti, az a Communitas kuratóriumának a döntése, az elbírálás is, és az is, hogy melyik az a szervezet vagy program, amelyet támogat.
– Milyen kritériumok alapján, ezt lehet tudni?
– Igen, lehet tudni. Ahogy az előbb mondtam, az RMDSZ és a Communitas céljai ugyanazok, ezt az RMDSZ programja tartalmazza. Aki hozzájárul helyi vagy regionális szinten ennek a programnak a megvalósításához, az nyerhet meghívást.
– Másképp kérdem: hogyan mérik a megvalósítását?
– Azért vannak a Communitas kuratóriumában megfelelő emberek, hogy tudják lemérni. Ezt centivel nem lehet mérni.
– A Communitas honlapján nincsenek fenn ezek a szervezetek, illetve az az információ, hogy itt azért két keret van, a nyilvános és a nem nyilvános. Miért?
– (Mosolyog) Nem tudok erre a kérdésre válaszolni.
Kovács Péter igen ingerültté válik, amikor a riporter arról kérdezi, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala megszabja-e, hogy az RMDSZ mire költheti az erdélyi magyarságnak járó támogatást. Meglátása szerint „marhaság”, hogy ez a pénz a romániai magyarságnak járna, ez az RMDSZ-nek járó támogatás.
– Ebben a támogatásban azok a kisebbségi szervezetek részesülnek, amelyeknek képviseletük van a parlamentben. A kisebbségi pénz célja az identitást megőrző – ezen kisebbségi szervezetek által lebonyolított – programok támogatása, valamint az adott szervezetek működésének biztosítása. A kisebbségi támogatás „haszonélvezője” az RMDSZ, hiszen mint közösség nem lehet támogatásban részesülni (ki kapja, ki költhet, hogyan, mikor, kié a felelősség stb.) a jogrend alapvető szabályai szerint. Tehát a pénz az RMDSZ-é mint a magyarságot a parlamentben képviselő szervezeté, és az RMDSZ egyedüliként a kisebbségi szervezetek körében úgy döntött, hogy ebből nemcsak saját programjait és működését, hanem évente ezres nagyságrendben közösségi programokat is finanszíroz – fejti ki.
– Ha holnaptól eltűnne az erdélyi magyarság, vajon az RMDSZ akkor is megkapná ezt a pénzt?
– Igen, mert a 18 kisebbségi szervezet mögött lévő közösség gyakorlatilag nem létezik. Persze, vannak ezren, százan, kétezren. Ha az 1,2 millió magyar helyett lenne ezer, a támogatást akkor is megkapná az RMDSZ.
– Én ezt kétlem.
– Nézzük meg a többi kisebbséget, ők miért kapják meg? Mert létezik mögöttük 1 millió 200 ezer ember? Nem.
– Sokkal kisebb közösségek ezek.
– De nem arányosan kisebb. Ha arányosan történne az elosztás, ennek a mostani keretünknek a többszörösét kéne kapjuk. Pozitív diszkrimináció van a többi kisebbség irányába. És nagyon komolyan mondom, hogy ez az RMDSZ-nek járó támogatás, és az RMDSZ döntése az, hogy a költségvetésnek a legnagyobb részét, a meghatározó részét nem saját magára költi. Teljesen törvényes lenne, hogy fizetésekben kiosszuk a teljes pénzt.
– Nyilván, teljesen törvényes lenne, de nem lenne méltányos.
– Teljesen egyetértek, éppen ezért nem ezt csináljuk. Az RMDSZ úgy döntött, hogy a pénz meghatározó részét vagy nyilvános vagy meghívásos pályázatokon keresztül költi el közösségi programokra. Határozottan visszautasítom azt, hogy az RMDSZ elveszi az erdélyi magyaroknak járó pénzt, és elkölti úgy, ahogy gondolja. Nem, a törvény szerint neki járó pénzt elkölti közösségi programokra.
A beszélgetés során kiderül, hogy szép számmal vásárolt a szövetség méregdrága ingatlanokat szolgálati lakásként Bukarestben vagy Kolozsváron, a fővárosban 200 ezer eurót fizettek egy háromszobás tömbházlakásért, míg Kolozsváron 170 ezer euróba került az a lakás, ahol két munkatársuk lakik.
– Nem merült fel, hogy esetleg a közösséget is meg lehetne kérdezni arról, hogy az RMDSZ mire költse ezeket a pénzösszegeket?
– Dehogynem, négyévente megkérdezzük a közösséget.
– És a közösség hogyan dönt?
– A közösség bizalmat szavaz vagy nem szavaz bizalmat az RMDSZ-nek a választásokon. A megkérdezés gyakorlatilag erről szól. De pontosíts: hogyan történne a közösség megkérdezése a gyakorlatban?
– Közzé lehetne tenni a civil szervezetek listáját, és meg lehetne kérdezni, hogy emberek, ti melyik civil szervezetet tartjátok a ti életetek számára relevánsnak.
– Ez egy jó ötlet.
Sipos Zoltán (Erdely.atlatszo.hu)
