Angela Merkel elutasítottsága Türingiában és Szászországban a legnagyobb, a két keleti, az egykori NDK területén fekvő tartományban 79 százalék, illetve 76 százalék ellenzi, hogy negyedszer is kancellár legyen. Támogatottsága két nyugati tartományban a legjelentősebb, Brémában és Schleswig-Holsteinben egyaránt 55 százalék üdvözölné, ha a 2017 őszén rendezendő választás után is folytatná munkáját.
A Cicero közéleti folyóirat megbízásából végzett kutatás szerint a kancellárt a legnagyobb arányban az alacsonyan képzettek és alacsony jövedelműek utasítják el, és leginkább a magasan képzettek és magas jövedelműek támogatják.
Az Insa adatai szerint, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, Angela Merkel pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége a szavazatok 30,5 százalékát szerezné meg, ami a legalacsonyabb érték az Insa 2009 óta folytatott méréseinek történetében. A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) ugyancsak mélyponton vannak, 19,5 százalékot szereznének. Ez együtt 50 százalék, vagyis a Bundestagban most csaknem 80 százalékos többséggel rendelkező pártok nem tudnának többségi támogatással rendelkező kormányt alakítani. Az AfD viszont tovább erősödött, 15 százalékon áll, ami az eddigi legmagasabb érték az intézetnél.

Irányváltást sürgetnek
A bajor Keresztényszociális Unió után a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió több befolyásos konzervatív politikusa is irányváltást sürget Angela Merkel pártelnök-kancellártól. A CDU konzervatív szárnyához tartozó Berlini kör nevű informális szerveződés tegnap Berlinben bemutatott kiáltványa szerint a márciusi tartományi választásokon elszenvedett kudarc oka a párt balra sodródása. Hozzátették, hogy el kell végezni a márciusi választási eredmények kíméletlen, őszinte és önkritikus elemzését, és úgy vélték, irányváltás nélkül tovább folytatódik a választók lemorzsolódása. A Berlini kör tagjai kiemelték, hogy leginkább a pártvezetés által képviselt menekültpolitika aggasztja őket. Úgy vélték, ez a politika nincs tekintettel a CDU-s szavazók igényeire és aggodalmaira. Szerintük sok polgárt tölt el aggodalom az identitásvesztés és a káros hatású idegen kultúrák túlsúlyba kerülésének veszélye miatt.

Vége a Willkommenskulturnak
Németországban a szövetségi kormány és a bajor tartományi kormány megállapodása a határellenőrzés folytatásáról azt jelenti, hogy véget ér a befogadás kultúrája (Willkommenskultur) – nyilatkozta Horst Seehofer bajor miniszterelnök.
Berlin és München hetekig tartó vita után kedden állapodott meg abban, hogy fenntartják a menekülthullám miatt tavaly szeptemberben ideiglenesen visszaállított ellenőrzést az Ausztriával közös határszakaszon, ha felhatalmazást kapnak erre az Európai Uniótól. A megállapodás révén a bajor kormány egyelőre letett arról, hogy megtámadja az alkotmánybíróságon a berlini vezetést a menekültpolitikája miatt.