A Nagy Dobbantás

2008. május 6., kedd, Máról holnapra

Hétfőtől új történelmet ír az erdélyi magyarság, különös tekintettel az 1989 utáni évek vonatkozásában. Tizennyolc és fél esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a politikai küzdelem porondján két magyar alakulat mérkőzzék meg. Na, nem a román pártokkal, hanem egymással.

A tizenkilencedik esztendős RMDSZ és a még csecsemőnek számító Magyar Polgári Párt. Az erdélyi magyarság már jó előre lélegzetét visszafojtva várhatja: ki lesz a győztes? A trónon ülő-e, vagy a kihívó, mely vezetőit és aktív tagságát tekintve azért nem nevezhető csecsemőkorúnak, mert közülük legtöbben kisebb-nagyobb szerepet vittek az RMDSZ különböző szintjein.

A lényeges különbség nem csupán az ,,életkorban" van, hanem a hangoztatott jelszavakban is: az RMDSZ zászlajára lassan két évtizede az van írva, hogy ,,Egységben az erő", a Magyar Polgári Párt a ,,Választás szabadsága" szlogennel indult. Mind a kettőben van logika is, fantázia is, hiszen az egység hangoztatása és megvalósítása az erdélyi magyarság számára elég sok pillanatnyi politikai győzelmet hozott, a választás szabadsága pedig természetes emberi, közösségi igény. Persze, azért érdemes megnézni — mindkét részen! — az érem másik oldalát is, melyen az egység feltétlen értéke helyén sokszor nem találni egyebet, mint egy politikai elit hatalmának és pozícióinak minden áron való megőrzését, a ,,választás szabadságában" pedig benne van az is, hogy sok tényezőt figyelmen kívül hagyva, mégis valami önrontást követünk el, amikor harmadik erőt, erőket hozunk pozícióba, még ott is, ahol ezek nem számítanának igazán.

Kampányt folytatni egyik oldal mellett sem óhajtunk — ezt megteszik ők maguk, lévén, dolguk is, kötelezettségük is ez —, de érdemes talán néhány jelentőségre és folyamatra felhívni a figyelmet. Az első — s legyen ez komparatív, összehasonlító magyar—magyar politikatörténetecske! — az lenne, hogy minden tapasztalat szerint csak ott lehet sikeres a kisebbségi magyar képviselet, ahol a nézetkülönbözőségek ellenére is valahogyan szót értettek a politikai vezetésre magukat alkalmasnak tartók, s a széthúzás helyett az összezárás gyakorlatát választották. Az első példát erre a felvidéki magyarok szolgáltatták, a másodikat most, frissiben a vajdasági nemzettársaink. Mi ennek az irányultságnak most éppen a fordítottját választottuk, az eredményeket, nyilván, később mérhetjük fel. Félek, hogy az ,,eredmény" szót tényleg idézőjelbe leszünk kénytelenek tenni.

A dobbantáskor az esélylatolgatás folyik, ígérgetnek is a felek, mondván, a másik kárára nem fognak lejárató kampányt folytatni; az ígérgetés komolyságát viszont igencsak megkérdőjelezi, hogy már a kampány dobbantása előtt ujjal mutogattak egymásra a táborok vezérei.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 514
szavazógép
2008-05-05: Közélet - Mózes László:

Dzsesszlegenda Sepsiszentgyörgyön

A magát rafinált vén profinak nevező Joe bácsi örvend, hogy ebben a korban még zenélhet
Joe Murányi, világhírű klarinétos kétszer lépett színpadra szombaton a szegedi Storyville Jazz Band zenekarral.
2008-05-06: Közélet - Iochom István:

Kézdiszentkereszti napok — hetedszer

Kovács András és Rozália — hatvanöt éve házasok
Kézdiszentkereszt polgármesteri hivatala és önkormányzata szombaton és vasárnap hetedik alkalommal szervezte meg a falunapokat, mely nyitánya a kézdiszéki hasonló rendezvényeknek.