Ismét felháborodásának adott hangot tegnap az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) amiatt, ahogyan a román állam a kisebbségi nyelvhasználati jogokat kezeli. A Tőkés László európai parlamenti képviselő vezette szervezet egyúttal a strasbourgi Európa Tanácsot, valamint az RMDSZ-t is bírálta az ügyben.
Az EMNT vezetősége közleményében üdvözölte ugyan, hogy az RMDSZ árnyékjelentést kíván benyújtani az Európa Tanácshoz a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alkalmazásáról szóló román jelentéshez, és értékelte a szövetség hivatalos állásfoglalásaiban megfogalmazott szigorú kritikákat, de megemlíti azt is, hogy az érdekképviselet mostani megnyilvánulásai inkább eső után köpönyeg jellegűek. Az önkritika is elvárható lenne „attól a szervezettől, mely a jelenlegi súlyos helyzethez vezető, megelőző időszakokban kormányzati vagy kormányközeli politikai szereplőként maga is közvetlen módon hozzájárult ennek kialakulásához”.
Az EMNT-közlemény továbbá arról tájékoztat, hogy a szervezet is készít árnyékjelentést, és erről már értesítették a keretegyezmény és a nyelvi charta titkárságát, mivel úgy vélik, „a magyar kisebbségi szervezetek teljes összefogására és együttműködésére van szükség annak céljából, hogy az ET erre szakosodott intézményei saját ajánlásaiknak, illetve Románia vállalásainak a teljesítését határozottan és következetesen számon kérjék”. Az Európa Tanács viszonyulása kapcsán a közlemény furcsának titulálja a testület szakértőinek múlt heti bukaresti látogatását, egyrészt annak váratlansága, másrészt hiányosságai miatt. Az EMNT vezetősége felrója, hogy a szakértők nem látogattak el Erdélybe a valóság pontosabb megismerése végett, illetve nem léptek kapcsolatba velük, noha korábban írásban is megkeresték a testületet. Sérelmezik továbbá, hogy a helyszíni tájékozódás során csak az RMDSZ illetékeseivel való találkozásra szorítkoztak.
Végül a közlemény Tőkés László EMNT-elnök az EP kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának csütörtöki ülésén elhangzott felszólalásából idéz: Románia szorgalmas tanulóhoz hasonlít, aki túlbuzgó módon a chartát ugyan az elsők között ratifikálta (2008), alkalmazásában viszont rendre elégtelenre vizsgázik, mivel nem képes eleget tenni a jogos elvárásoknak. A szóban forgó ET-előírások teljesítéséről szóló jelentések benyújtásával két és fél évet csúsztak, „ráadásul számadásai hamisak is, hiszen elhallgatják vagy elhazudják a kötelezettségvállalások teljesítésének elmulasztását”, azaz a nemzetközi porondon kirakatpolitikával élnek.
