Tartoznak az államnak
Miután múlt héten az adóhatóság 144 829 olyan kis adófizetőnek és közintézménynek a névsorát hozta nyilvánosságra, amelyek 10 ezer lejnél nagyobb adóhátralékot halmoztak fel, összes tartozásuk pedig elérte a 77,1 milliárd lejt, hétfőn 187 230 olyan hátralékos magánszemély nevét közölték, akiknek 1500 lejnél nagyobb tartozásuk volt március 31-én.
Előbbi kategóriából a hatóság értékelése szerint 81 százalék nem behajtható, csupán 6,47 milliárd lej, ami biztosan befolyik az államkasszába. A magánszemélyektől behajtható összeg mintegy 2,3 milliárd lehet. Az első helyen Sorin Robert Negoiţă, Bukarest harmadik kerületének polgármestere áll, aki nem kevesebb, mint 232 millió lejjel tartozik az államnak, ráadásul nem is vitatja ezt, majd őt olyan nevek követik, mint George Becali vagy Silviu Prigoană, akik azonban fellebbeztek a behajtási kötelezettség ellen. Az adóhatóság május elején tette közzé az első listákat, 2672 nagy és közepes adófizető nevével. Közülük 186 nagy adófizető, egyenként 100 ezer lejnél nagyobb hátralékkal, összesen 2,6 milliárd lej értékben. A többi 2486 közepes adófizető, 50 ezer lejt meghaladó hátralékkal, összesen 3,8 milliárdnyi adóssággal.
Növelnék az Első otthon keretét
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy növeljék 500 millió lejjel az Első otthon programra szánt keretet, miután a kedvezményes hitelkonstrukció potenciális haszonélvezői ezzel a kéréssel fordultak hozzájuk. A hitelcsere-törvény nagy bizonytalanságot keltett a piacon amiatt, hogy vonatkozik-e az Első otthon kormányprogram keretében felvett kölcsönökre, illetve azért, hogy a fizetés nélküli törlesztés milyen hatással lesz az ingatlan- és jelzáloghitel-piacra. Ezek a tényezők vezettek oda, hogy a program iránt fokozott kereslet mutatkozott az idei év első négy hónapjában. Előzmény nélküli helyzet állt elő, igen gyorsan kimerült a 2016-os esztendőre előirányzott keret – mutat rá közleményében a pénzügyminisztérium. Idén május elsejéig 13 100 hitelt nyújtottak, összesen 1,2 milliárd lej értékben, míg tavaly és tavalyelőtt az első öt hónapban 668, illetve 536 millió lej értékben adtak kölcsönt az Első otthon program keretében. Ez pedig oda vezetett, hogy újra kellett osztani a pénzintézeteknek kiutalt keretet.
Csökkentek a külföldi tőkeberuházások
Több mint 12 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkeberuházások az első negyedévben – közölte a nemzeti bank. A tőkeberuházások értéke márciusban megkétszereződött az első két hónaphoz viszonyítva, és elérte a 775 millió eurót. Ez az érték azonban 12,4 százalékkal alacsonyabb a tavalyi első negyedévinél, amikor 885 millió euró áramlott be a román gazdaságba. Tavaly a közvetlen külföldi tőkeberuházások elérték a 3,03 milliárd eurót, ami 25,3 százalékkal haladta meg a 2014-hez mértet. A jegybank azt is közölte, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya az első három hónapban 1,472 milliárd euró volt, csaknem háromszorosa a tavalyi első negyedévi 524 millió eurós deficitnek. A folyó fizetési mérleg hiányának jelentős növekedését főként az import gyorsulása okozza, amely 7,1 százalékkal bővült az első negyedévben.
