A szemerjai Büdös-kútnál tartott sajtótájékoztatón mutatott rá Bálint József, az Erdélyi Magyar Néppárt sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje a városrész problémáira. Csákány László helyi tanácstagjelölt, Fazakas Péter megyei tanácstagjelölt és több más szemerjai lakos is sorolta a gondokat.
A város bejárata körül állunk, a sietők számára nagyjából rendezettnek tűnik a városkép, akárcsak a Büdös-kút környéke, mégis sok a megoldásra váró gond Szemerján – vélekedett Bálint József. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a gyógyvíz és környezete megóvására, az arra járók biztonsága érdekében parkolót kellene kialakítani a forrás szomszédságában. A legnagyobb gond azonban, hogy a József Attila utca végén továbbra sincs kiépítve a víz-, szennyvíz- és esővíz-elvezető hálózat. Ez a József Attila utca végén számos lakót, vállalkozót is érint, Bálint József szerint azért is lenne fontos megoldani, mert már tavaly voltak gondok amiatt, hogy a Büdös-kút szomszédságában levő, egykori Liba csárdából kifolyó szennyvíz fertőzéssel fenyegetett. Jobb a bajt megelőzni, nagyobb figyelmet kell fordítani értékeink óvására – hívta fel a figyelmet.
Csákány László közbirtokossági elnök tovább sorolta a városrész gondjait, hangsúlyozva: az ott lakók úgy érzik, a város vezetése faluként, mostohagyermekként kezeli őket, problémáikra nem fordítanak kellő figyelmet, gyakorta arroganciával viszonyulnak azokhoz. Gyökerek nélkül nincs fejlődés, nincs jövő, éppen ezért az önellátó gazdálkodást, a helyi állattartókat, a helyi gazdálkodókat, vállalkozókat kellene támogatni. Ehelyett ennek az ellenkezője történik: a gondjait önerőből megoldani igyekvő vállalkozót büntetik, ha tíz évvel korábban még két tehéncsorda volt Szemerján, mára ezek felszámolódtak, mert nincs, ahol legeltetni, a helyieket kitiltották, de közben a város túlsó végén, a bevásárlóközpontok előtt idegen kézben levő csordák, juhnyájak legelnek. Voltak ez ügyben javaslataik – például Szépmezőn találhattak volna helyet az állatoknak –, de azokat leseperték, s miközben a mi fiataljaink, gazdálkodóink elvándorolnak, vannak már bevándorlóink. Márpedig öntudatos, büszke, történelmi tudattal rendelkező nemzedékre van szükség, amelynek tagjai itthon maradnak, ehhez viszont helyi értékeinket kell megbecsülnünk. Felidézte azt is: pár évvel korábban lakossági fórumot tartottak a polgármester jelenlétében, de gondjaik nem oldódtak meg, a panaszosok nagyon nehezen jutnak be meghallgatásra.
Fazakas Péter megyei tanácstagjelölt a Kós Károly út áldatlan helyzetére hívta fel a figyelmet, szóvá téve: a vízvezetés után az utat, járdát nem állították vissza eredeti állapotába a várossal kötött szerződés előírásai szerint. Vajon miért vette át így a város, és vajon nem egyebütt végezték el a munkát, amelyet a város kifizetett? – vetette fel.
A József Attila utca végén lakók csatornahálózattal kapcsolatos panaszát tolmácsolta a sajtótájékoztatón megjelent egyik ott lakó, csatolva mindazokat a kéréseket, amelyeket az évek során a polgármesteri hivatalhoz intéztek az ügyben. A 19 lakó által aláírt első beadványt 2009 októberében iktatták a városházán, kérve a hálózat kiépítését a József Attila utca végén is. A polgármesteri hivatal 2010-ben azt válaszolta nekik, hogy a pénzügyi lehetőségek függvényében megoldják a problémát, a csatornahálózat kiterjesztését belefoglalják a 2010-es beruházási tervbe. Öt évvel később, 2014 szeptemberében benyújtott újabb beadványukban emlékeztetik a városházát 2009-es ígéretükre, szóvá téve, semmi nem történt. A hivatal válaszában azt írják, egy év alatt nem tudják minden utca gondjait megoldani, de hatástanulmány készült már. Ugyancsak 19 lakó látta el aláírásával azt a beadványt, amelyet ez év februárjában nyújtottak be ugyanezen megoldatlan ügyben – a lakók állítása szerint választ sem erre, sem egy korábban, 2014-ben benyújtott panaszra nem kaptak. Legutóbbi panaszukban egyebek mellett szóvá teszik: a kutakban évről évre csökken a vízmennyiség, s minthogy a vízvezetéket nem építették ki, a nyári aszály idején a háztartások víz nélkül maradnak. Az esővíz-elvezetés megoldatlansága miatt áradásokkor víz önti el a háztartásokat, a gyermekek, a munkába igyekvők sárban kénytelenek járni. Tiltakoznak az őket sújtó megkülönböztetés ellen, hangsúlyozva: ugyanolyan adófizetők ők is, mint a többi városlakó.