Harcosok nyomában György Attilával

2016. május 23., hétfő, Közélet

Vérvonal lett volna a címe, aztán Temesi Ferenc javaslatára született a Harminchárom – hangzott el pénteken este Sepsiszentgyörgyön György Attila regényéről, „valószínűtlen családtörténetéről”, melynek kapcsán a szerző vallja: „Minden, ami nem lehetetlen, igaz. És minden, ami valószínű, előbb-utóbb bizonyossággá válik.”

  • Albert Levente felvétele
    Albert Levente felvétele

György Attila csíkszeredai író (fotó), a Székelyföld kulturális folyóirat szerkesztője. Harminchárom című regénye 2002-ben jelent meg, idén a kolozsvári Sétatér Kulturális Egyesület újra kiadta, ez alkalomból beszélgetett a szerzővel Bogdán László író a Tein Teaházban. Harminchárom hős története a 33 fejezet, a család végtelen vonulásainak lehetünk tanúi, magyarázta, az első, Caius Tarquinius nevű etruszk harcos történetéből számtalan elágazás, út nyílik, az ő leszármazottainak története a regény, a harminchárom történet címe azonos a hősök nevével. György Attila hőseiben közös – hangoztatta Bogdán –, hogy szeretik a szabadságot, és ezért hajlandóak életüket is áldozni, a hősök állandóan harcolnak, a harc az elemük.
Nem mindenki harcol karddal, harc az is, amikor helyesen cselekszel, helyesen dolgozol – jegyezte meg György Attila, hozzáfűzve: ha nincs érték, amiért harcolni érdemes, az az élet nem is érdekes. A harminchárom történet ezer évet jelent, Krisztus előtt 50-ben kezdődik és 1971-ben, György Attila születése évében ér véget. Könyvének utolsó hat fejezete már a realitás talaján jár, a saját, valós családtörténete, a harmickettedik, Dénes című fejezet például gyimesi üknagyapját idézi. Bogdán László felvetésére, miszerint történelmi regénye vállalja a személyességet, a hősök egyes szám első személyben szólnak, György Attila azt válaszolta, a történelem semmit nem ér, ha nincs emberi élet benne. Megjegyezte azt is, Ugron Zsolna felajánlotta, megírja a Harminchárom női változatát.
Könyvének végszavában György Attila azt írja: „A hely, a térség szelleme az, ami valószínűsíti a valószínűtlen családtörténeteket. Itt, a népek országútján ősidők óta latin, kelta, parthus, szász, vandál, arab, normann, szarmata, szkíta, szláv, török, ugor és ki tudja, milyen népek keveredtek a népek teremtésének csodálatos receptje szerint. Mindez nem sokat jelent. Csak annyit jelent, etruszkok vagyunk, kelták, parthusok, szászok, vandálok, türkök, szlávok, besenyők. Jelen esetben magyarok. És még akkor is székelyek, csángók, palócok, mert magyarnak lenni sem olyan egyszerű.”

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 851
szavazógép
2016-05-23: Közélet - :

Perel a Néppárt

Az Erdélyi Magyar Néppárt becsületsértés, rágalmazás és hitelrontás okán bepereli a háromszéki RMDSZ tisztségviselőit a párt sepsikőröspataki polgármesterjelöltje jó hírnevének megsértése miatt. Ezt Balázs Attila, a Néppárt háromszéki elnöke közölte. Kiemelte: jelöltjük, Silviu Ioachim húszéves polgármesteri tevékenysége teljes mértékben átlátható, semmilyen adósság nem maradt utána. A 98 százalékban magyarok által lakott község öt alkalommal választotta meg polgármesterévé, 1977 óta él a településen, a magyar közösség befogadta. Nagy bajban lehet a Tamás Sándor által vezetett háromszéki RMDSZ-szervezet, ha a Nagyrománia Párt eszköztárát alkalmazva ordas rágalmakat, hazugságokat használ fel politikai ellenfele ellehetetlenítésére – áll a közleményben.
2016-05-23: Közélet - Bokor Gábor:

Néptáncfesztivál Kovásznán

Sokféle népi ruhába, magyar, román, cigány viseletbe öltözött, csizmába, bocskorba, topánkába bújt fiatalok lepték el szombat délelőtt Kovásznát. Közel harminc együttes, több mint ötszáz táncos jelent meg a 17. alkalommal megszervezett Kovásznai Források Néptáncfesztiválon. A helybeliek – kovásznaiak és vajnafalviak – mellett Orbaiszék szinte minden településéről érkeztek tánccsoportok. Az országos szintű rendezvényen Hargita, Maros, Szeben, Brăila, Dâmboviţa, Prahova, Olt, Vrancea és Iaşi megyéből is jöttek fellépők.