A március végén elfogadott törvényben törölték a havi juttatás összegének felső korlátját, ami jelenleg 3400 lej. A kismamáknak (esetenként apáknak) ugyanúgy a szülés előtti 12 hónapban szerzett jövedelmük havi átlagának 85 százaléka jár, mint eddig, de újdonság, hogy a támogatás nem lehet kisebb az országos bruttó minimálbér 85 százalékánál.
Eltörölték ugyanakkor azt a rendelkezést, hogy a kismamák választhatnak az egyéves (nagyobb támogatással járó) és a kétéves gyermeknevelési szabadság között. Ezentúl egységesen kétéves gyermeknevelési szabadságra jogosultak azok a nők, akiknek a szülés előtti két évben legalább 12 hónapig adózott jövedelmük volt. Ez idő alatt megkapják a jövedelmük szerinti támogatást.
A törvény alkalmazási szabályzata szerint automatikusan kétévesre hosszabbodik azoknak a nőknek a gyereknevelési szabadsága, akik a jogszabály életbelépése előtt az egyéves időtartam mellett döntöttek, és ez az egy év még nem járt le. Ha lejárt az egy év, és időközben a nő visszament dolgozni, most újabb egyéves gyereknevelési szabadságot vehet igénybe.
A gyereknevelési támogatást igényelhetik azok a nők is, akiknek – bár a szülés előtti 12 hónapban nem volt folyamatosan adózott jövedelmük – a szülés előtti két évben legalább 12 hónapig adózott jövedelmük volt. Újdonság, hogy azok a nők is kaphatnak gyereknevelési támogatást, akik nem fizették ki a helyi adókat és illetékeket. Ugyanakkor a támogatás igénylőinek többé nem kell hitelesített okiratokat benyújtani az illetékes hivatalba: elég, ha a másolat mellett az eredeti okmányt is magukkal viszik.
A kormány becslései szerint július elsejétől mintegy 78 ezer kismama számára nő meg a jelenlegi 600 lejről 1062 lejre a gyereknevelési támogatás, az összeg felső korlátjának eltörlése pedig 5500 szülőt érint kedvezően.