Mózes László
Kézdiszék saját, egyelőre Székelykeresztúron előállított tejtermékeit mutatták be tegnap Kézdialmáson. Kis lépés a tejtermékek országos palettáján – de nagy lépés a helyi, székelyföldi termékek piacán. Ám hogy sikerült megteremteni a Kézdi tejterméket, a saját márkanevet, legfontosabb azoknak a felső-háromszéki tejtermelő gazdáknak, akik szövetkezésüknek köszönhetően új útra léphettek, és saját, jó minőségű tejükkel Székelyföldet gazdagíthatják, hiszen abból szintén a székelyföldiek számára készül jó minőségű termék. Éppen csak el kell adni.
Persze, ez a „csak” eladni talán a legnehezebb ebben az összetett folyamatban. Közgazdászok szerint ugyanis tíz emberből csupán egy vásárol helyi terméket, s ezen a szokáson Székelyföld árérzékeny világában bizony nehéz változtatni. Nehéz, de nem lehetetlen. Hiszen, túl a születés gyötrelmein, a Kézdi termékek előállítóinak semmi másról nem kell meggyőzniük a lokálpatrióta vásárlókat, csak hogy jó áron jó minőséget kapnak. És még ha érzékelhetőek is kilengések, bármikor elmondható: a saját készítmények egészségesek, nem tartalmaznak tartósítószert, adalékot, ezért érthető és bocsánatos, ha nem a mindenkori egyenízzel próbálnak hódítani. Ez lehet a Kézdi tejtermék nagy előnye mindenféle más portékával szemben. Egyrészt a miénk, főként a felső-háromszékieké, másrészt helyi emberek összefogásából született. Ezt a tudatos vásárlók értékelik. Persze meg kell őket győzni, hogy „dollárszavazataikkal” a helyieket támogassák, de ez nem csak a kézdiszékiek gondja, mindenki szembesül ezzel.
Mert nincs lehetetlen, és székelyföldi példák igazolják, amennyiben egy gyártó nem él vissza a vásárlók bizalmával, hosszú távon biztonságos és stabil üzlet teremthető, mely gazdának, termelőnek, feldolgozónak egyaránt megélhetést, gyarapodást jelent. De legfőképp megszűnik a kiszolgáltatottság, a nagyoktól, a multiktól való függés, és ez fontos példa arra, hogy egy kisebb közösség megáll saját lábán. Aprócska, de lényeges láncszeme ez az önrendelkezésnek, fontos lépés a remélt gazdasági erőhöz vezető úton.
A kézdiszéki tejtermelő gazdák szövetkezését a kényszer szülte, miként a székelykeresztúriakét és a csíkszépvíziekét is. De a modell sikeres, Udvarhelyszéken már vásárlóra talál a térségben előállított tejtermék nyolcvan százaléka, s ez bizakodást jelenthet a felső-háromszékiek számára is. Legyenek büszkék arra, hogy eljutottak erre a szintre, azt esszük meg, amit főzünk – hangzott el tegnap Kézdialmáson. És bizony e büszkeség segíthet abban is, hogy ki-ki eldöntse, honnan, mit vásárol, ez vezethet el ugyanis ahhoz a Székelyföldet is jobb irányba lendítő vásárlói, fogyasztói magatartáshoz, mely a lokális sajátosságokat részesíti előnyben a globális íztelenséggel szemben. Mert nem csak az összefogásban, a „dollárszavazatokban” is nagy erő rejlik.
