A Háromszék 7799. számában Vargyas legyen kultúrfalu címmel megjelent írásra szeretnék válaszolni. A független polgármesterjelölt szerint elhibázott volt az önkormányzat eddigi beruházási stratégiája. A 2007–2013-as időszakra Vargyas községnek volt integrált fejlesztési stratégiája, összehangolva a megye fejlesztési terveivel, enélkül nem lehetett volna pályázni.
A vízhálózat kiépítése több mint hárommillió lejbe került, amiben volt jócskán önrész is. A munkát akkreditált cégekkel, szaktanulmányok alapján végeztettük el. Eredetileg a baróti vízház gátjára épült a terv, amibe Barót akkori, MPP-s polgármestere beleegyezett, de utólag visszakozott. Azután hidrogeológiai tanulmány alapján fúrt kutakat ásattunk, amelyekből minőségi vizet nyerünk, ezt igazolni tudom a megyei közegészségügyi laboratóriumi vizsgálatokkal. A jövő héten ezeket megismétlik, és ha az eredmények jók lesznek, a sepsiszentgyörgyi Közüzemek átveszi a vízszolgáltatást. Hat éve ingyen szolgáltatjuk a nem éppen minőségi vizet.
Az iskola bővítésére és megerősítésére elköltött 1,5 millió lejt az oktatási minisztérium biztosította, az előtér építését tűzvédelmi szabályok indokolták. Bízom abban, hogy megtelik még gyermekekkel.
A sportcsarnok építését az Országos Befektetési Ügynökség finanszírozta, hárommillió lej volt. A község csak a területet adta és a közművesítésre csatlakoztatta. A hibákat tudattuk a kivitelezővel, és ha nem intézkednek, javíttatunk a jótállási pénzükből.
A Selyemkertben kialakított parkra az ötszázezer lejt a Környezetvédelmi Alapból kaptuk. Előtte a parkoló (amelynek a Daniel-kastély látogatói is hasznát veszik) és a bármikor bérbe vehető kereskedelmi felület önrészből készült. És még vannak fejlesztési lehetőségek, amelyek az új, 2014–2020-as stratégiában szerepelnek. A park karbantartása szakcéggel valóban sokba kerülne (26 ezer lej), de ahogy mi csináljuk, önerővel, a szociális segélyben részesülőkkel, évi 1500–2000 lej.
Az erdei út is közösségünk javát szolgálja, és a hidegaszói sátortáborral lehet majd civilizált körülmények közé terelni a jelenlegi illegális, magánterületekre kiterjedő kempingezést.
Eddigi nagy beruházásainknál állandóan, több százezer lejjel támogatott a megyei tanács. Pár év alatt 25 millió lejt hoztunk a községbe EU-s és kormánypályázatok által, amelyek mellé a vargyasi adófizetők pénzéből ki tudtuk spórolni, fizetni a több milliós önrészeket. Saját költségvetésből ravatalozóházat, tűzoltószertárat építettünk (előbbi miatt is sokat korholtak névtelenek, de ma mindenki használja, ha bekövetkezik az elkerülhetetlen, utóbbi az Esztergom várostól ajándékba kapott tűzoltókocsi és felszerelések mellett a civil szervezeteknek, egyesületeknek is helyet biztosít a tetőtérben, de kihasználatlanul áll), felújíttattuk a községházát, kultúrotthont, óvodások klubját, hidakat javíttattunk (bányahíd, vascsőhíd), bekerítettük a focipályát, színpadot építettünk, korszerűsítettük a közvilágítást, faragott falutáblákat helyeztünk el. Az 1848–49-es emlékműre és dr. Borbáth Károly mellszobrára én gyűjtöttem össze a pénzt közadakozásból, és én kiviteleztettem a munkálatokat...
Ami a közbiztonságot, a tilosban való legeltetést, mezei lopásokat illeti: e gondok megoldására először kemény, szerves törvények kellenek, amelyeket be kell tartatni. Kellenek bátor emberek, akik legalább a büntető jegyzőkönyvet aláírják, mert a tanú nélkülözhetetlen. Jelenleg közpénzekből magán külterületeket nem szabad őriztetni. Tavaly javasoltam az összes szántó, kaszáló, legelőterület topográfiai felméretését szakcéggel, mert enélkül a hátralevő birtokleveleket nem lehet helyesen kiállítani (az erdőket mindenkinek visszamértük a régi helyen), és eljön az idő, amikor a mezőgazdasági támogatásokhoz szükség lesz telekkönyvre. Indítványomat azonban az ellenzékiek nem merték felvállalni, ezért elbukott.
A kultúra fontos, eddig sem hanyagoltuk el, de belőle Vargyason nem lehet megélni, ahhoz egyszer infrastruktúra és erős gazdasági élet kell.
Ilkei Ferenc, Vargyas község polgármestere
