Az RMDSZ elnöke szerint mindkét településen van esélye a magyarságnak a városvezetői tisztség visszaszerzésére, mert a jelenlegivel sokan elégedetlenek. Szatmárnémetiben a magyarság a város lakosságának 38 százalékát, Marosvásárhelyen pedig a 45 százalékát teszi ki. A vasárnapi, egyfordulós polgármester-választáson nem szükséges ötven százalék feletti eredmény, a legtöbb voksot begyűjtő jelölt nyer.
Az RMDSZ elnöke úgy véli: Kereskényi Gábor elegendő önkormányzati és parlamenti tapasztalatot szerzett ahhoz, hogy jó gazdája legyen Szatmárnémetinek. Marosvásárhelyen pedig, aki le akarja váltani a 2000 óta tisztségben lévő Dorin Floreát, nem szavazhat másra, mint Soós Zoltánra, mert minden egyéb voks Floreát erősíti. Megjegyezte: Marosvásárhelyen a magyar előválasztáson RMDSZ-színekben bizalmat szerzett Soós Zoltán függetlenként indul, hogy azoknak a változást akaró – magyar és román – polgároknak a bizalmát is elnyerje, akik nem adnák voksukat az RMDSZ-re. Kelemen Hunor szerint arra is valós esély van, hogy  Maros és Szatmár megyének is RMDSZ-es megyei tanácselnöke legyen, de ehhez erős RMDSZ-frakció kell.
Az RMDSZ több mint 8700 jelöltet indít az önkormányzati választásokon, egynegyedük nő, egyharmaduk első mandátumára készül.
Kolozsvárt fel nem adható városként nevezték egy hétfő este tartott választási fórumon, amelyen Horváth Anna, az RMDSZ kolozsvári polgármesterjelöltje, Gergely Balázs, aki a történelmi magyar egyházak javaslatára került az RMDSZ tanácstag-jelölti listájára, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia nemzetközi és határon túli ügyekért felelős vezetője beszélt.
Seszták Miklós elmondta: Kolozsvár mindig akkor volt erős, ha az itt élők összeadták erőiket. Ha a magyarok, a szászok és a románok összefognak, és jó vezetőjük lesz, akkor biztosított a város fejlődése és a helyi magyar közösség jövője. Budapestről nem lehet megoldani az erdélyiek problémáit, a helyben megtalált megoldásokat azonban támogatni lehet. Répás Zsuzsanna arról beszélt, hogy Kolozsvár akkor tudja megőrizni az erdélyi magyarság szellemi fővárosa szerepét, ha lesznek olyan emberek, akik a hátukon viszik ezeket az ügyeket.
Horváth Anna  az elmúlt négy évben a város alpolgármestere volt, de amikor lelkiismerete szembekerült tisztségével, és lemondását követelték, a közösség oldalára állt: maga is csatlakozott ahhoz a perhez, amely a többnyelvű településtáblák kihelyezésére próbálta rákényszeríteni a hivatalt.
Gergely Balázs arról beszélt, hogy Kolozsvár ma már nem ugyanaz, mint 10 vagy 12 évvel ezelőtt volt, a kommunista diktatúra idején betelepült román lakosság második generációját már „asszimilálta” a város több kultúrát ötvöző szelleme; ezt a szellemet serkentve okafogyottá lehet tenni a polgármesteri hivatal ellenszegülését a szimbolikus táblaügyekben.