Az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt vezetőinek közös terve, hogy a város számára megvásárolják a Kórház utcai ingatlant, majd azt követően, hogy az önkormányzat felújítja, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem képzőművészeti kara működne benne – ismertette a szövetség sepsiszentgyörgyi polgármesterjelöltje. Antal Árpád elmondta, nem megvalósíthatatlan, hogy az épület a város tulajdonába kerüljön: ingatlancserét terveznek a megyei önkormányzattal – amely jelenleg a tüdőkórház tulajdonosa –, a műemlék épületért a város a Háromszék Táncegyüttes által használt stúdióépületet adná át Kovászna Megye Tanácsának.
A tüdőgyógyászati osztálynak – amelynek nem megfelelő az egykori fiúárvaház épülete – a kórház területén egy új, kisebb ingatlant építenek a megyei önkormányzattal közösen – részletezte Antal Árpád. A város arculata is megváltozna a környéken, ugyanis az elkövetkező években a megyei önkormányzat új könyvtár kialakítását tervezi az egykori fogászati rendelők épületében.
Antal Árpád azt is elmondta, mivel nem a város tulajdonáról van szó, egyelőre nem végeztek számításokat, hogy milyen költségekkel járhat a korszerűsítés. Tisztában vannak, hogy nem olcsó egy műemlék épület felújítása, ezért európai uniós és kormányzati forrásokból, valamint az önkormányzat saját bevételeiből fedeznék a költségeket. Újságírói kérdésre kifejtette: noha elviekben a magyar állam támogatására is számítani lehetne, hiszen a Sapientia használja majd az épületet, ő úgy gondolja, nem a magyarországi adófizetők pénzéből kellene megvalósítani, azokat a forrásokat olyan célokra kell felhasználni, amelyeket a mi adónkból nem tudunk megoldani. A Sapientia vállalja az oktatási rész biztosítását, az önkormányzat pedig az épület rendbetételét. Ami az elképzelés megvalósulását illeti, Antal Árpád kifejtette: az elmúlt években kiderült, óvatosan kell határidőbecslésekbe bocsátkozni, hiszen számtalan tényezőtől függ egy ilyen terv véghezvitele.
Antal Árpád továbbá rámutatott, hogy a megyeszékhelyen a fontos nemzeti ügyekben mindig sikerült megtalálni a közös utat, egyetértés volt az összes alakulat között, annak ellenére, hogy a másik két magyar párt viszonyulása az évek során változó volt, például az ő indulása kapcsán is. Négy éve azt tapasztalja, a konstruktív ellenzék is megjelent Sepsiszentgyörgyön. Vé­leményét mind Bedő Zoltán, mind Ütő Gusztáv osztotta, előbbi szerint Antal Árpádban partnerre leltek ebben a kérdésben is. Bedő úgy vélte, Sepsiszentgyörgy diákközponttá alakításával csak nyerhet a város, a közösség.
Ütő Gusztáv, az erdélyi székely képzőművészeti egyetem ötletgazdája szerint egy régebbi ötlet megvalósulásáról van szó. A székelyföldi képzőművészeti középiskolák diákjainak ugyanis legközelebb Nagyváradon van lehetőségük magyarul továbbtanulni, a Partium Keresztény Egyetemen, ez a szülőknek komoly anyagi megterhelés. Ütő úgy véli, hogy Sepsiszentgyörgy mostanra képzőművészeti központtá vált, hiányzó láncszem viszont a megfelelő magyar felsőoktatás, ezt most pótolni lehetne. Egyúttal a fiatalok itthon tartásának is hatékony eszköze az egyetem, hiszen nem kényszerülnének több száz kilométerre költözni, hogy tovább tanulhassanak, sőt, a székely megyéken kívüli diákok egy részét is ide lehetne vonzani, és meg lehetne előzni, hogy Nagyváradról már csak Nyugatra irányuljanak. Ütő Gusztáv szerint hat tanszéket hoznának létre Sepsiszentgyörgyön, festészet, szobrászat, művészettörténet és építészettörténet, valamint építészet és tájépítészet. Az oktatók kérdése nem lenne gond, hiszen Nagyváradon már most a tanárok jelentős része székelyföldi, a diákok kilencven százaléka pedig szintén innen származik.