Az Európai Nyelvi Egyenlőségért Hálózat (European Language Equality Network – ELEN) Liadh Ní Riada ír európai parlamenti képviselővel közösen 2016. június 1-jén Brüsszelben Nyelvi sokszínűség? Nyelvi diszkrimináció az EU-ban címmel meghallgatást szervezett. Az erdélyi magyar közösség nyelvi jogainak érvényesítéséről Sándor Krisztina, az EMNT ügyvezető elnöke tartott rövid bemutatót – tájékoztatott közleményében az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT).
A köszöntők rendjén Jordi Sebastia baszk EP-képviselő elmondta, hogy nem megfelelő a kisebbségi nyelv kifejezés használata, ugyanis minden nyelv egyformán értéket képvisel, és ily módon a nyelvi diszkrimináció rasszista megnyilvánulást jelent. Davyth Hicks, az ELEN főtitkára, a meghallgatás szervezője elmondta, hogy jelenleg az ELEN 44 európai kisebbségi nyelvet képvisel, és hogy az Európai Unió lakosságának tíz százaléka valamely kisebbségi nyelvet beszéli. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Franciaország, Olaszország és Görögország – bár tagjai az uniónak – még a mai napig sem ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
A meghallgatáson bemutatásra és megvitatásra kerültek az európai nyelvi kisebbségek aktuális problémái. Jelen voltak egyfelől a baszk, katalán, galegó, welszi, okszitán, ír, breton, galíciai és magyar nyelvhasználatért küzdő mozgalmak, civil szervezetek képviselői, másfelől pedig az Európa Tanács, az Európai Bizottság, az EBESZ és az ENSZ illetékes szerveinek képviselői is. Az ELEN lobbiszervezethez tartozó civil szervezetek képviselői esettanulmányokban mutatták be az országaikban tapasztalható nyelvi diszkriminációk példáit. Az esettanulmányokban visszatérő jelenség volt a többségi állam nyelvi dominanciájára vonatkozó megállapítás és az abból fakadó egyéni és közösségi hátrányok az adott kisebbségi nyelvet használókra nézve. Több esettanulmány is kitért a kórházi kezelésben tapasztalt diszkriminációra.
Sándor Krisztina ügyvezető elnök szintén ismertette a nagy médiavisszhangot keltő kolozsvári gyermekkórházban történt esetet, emellett pedig bemutatta egy korábbi kutatás eredményét, mely azon erdélyi helyi önkormányzatokban alkalmazott nyelvhasználatot vizsgálta, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a húsz százalékot, és amelyet a Bálványos Intézet és a Mensura Transylvanica elemzői csoport tagjai készítettek.
Az Európai Bizottság jelen levő képviselője, Kristina Cunningham kifejezte, hogy a bizottság a nyelvi diszkriminációk esetében nem tud fellépni, és a korábbi évekhez képest jelenleg sokkal nehezebb ebben az ügyben bármilyen eredményt elérni a létező előírások rendjén. A téma kapcsán megválaszolatlan kérdésként felmerült, hogy az Európai Unióban új kihívás lehet az, ha bevándorlók csoportjai úgy döntenek, hogy anyanyelvük révén szeretnének boldogulni új hazájukban.
A meghallgatást kiegészítette két kiemelt előadás, mely a nyelvi jogok jelenlegi megközelítési módjához ajánlott új szempontokat. Conchúr Ó Giollagáin gall egyetemi tanár felvetette, hogy az eddigi intézményi megoldások mellett új társadalmi, szociokulturális megközelítésre van szükség, továbbá sürgősségi missziót kellene létrehozni a veszélyeztetett, az eltűnés határán álló nyelvek esetében. A meghallgatás záró részében javaslatok hangzottak el a hogyan továbbra nézve, melyeket az elhangzott előadások összegzésével az ELEN továbbít az illetékes európai intézmények képviselőihez.
