JegyzetKit zavar az egyesület?

2016. június 7., kedd, Gazdakör

Szét akarják verni a Zágoni Gazdák Egyesületét. Megdöbbentő álhíreket terjesztenek egyesek a községben. Azt állítják: hamarosan felbomlik az egyesület. Ugyanezt más településeken is hallani. Mi több, a választási kampányban Zágonban a független polgármesterjelölt szórólapjain megjelent: ha megnyeri a választást, újjászervezi a legeltetést, és a községi legelőket a bácsoknak – azaz nagyobb juhos gazdáknak – juttatja vissza.

 

Hoppá, itt van a kutya elásva, látszik, kiknek az érdeke és miért, hogy ne működjön Zágonban a gazdaegyesület. Néhány évvel korábban, a szervezet megalakulása előtt a községi legelőket – több mint 1300 hektárt – pár tehetősebb juhos gazda bérelte a tanácstól. Évente több százezer lejes (régi pénzben: több milliárd lejes) szubvenciót kaptak a legelők után. Ebből lerótták a bért, a többit zsebre tették. Hatalmas jövedelemről volt szó, ez meg is látszott gyarapodásukon… A legelők rendben tartására nem sokat fordítottak, ezért történhetett meg, hogy jelenleg kevesebb mint 500 hektár jogosult támogatásra, a többi elerdősödött, felvette a bozót, gaz. Amíg használták a legelőket, a falu többségben lévő, kisebb-nagyobb gazdájának a jószágát kényük-kedvük szerint fogadták el legeltetésre, nagy pénzeket kértek az őrzésért, kevés jussot adtak a juhok után.
Ezen az állapoton változtatott az egyesület. Lehetővé tette, hogy a faluban bármelyik állattartó gazda – állatai létszámától függetlenül – tagja legyen a szervezetnek. A tagok pedig jogot kaptak, hogy állataikat – szervezett körülmények között – az egyesület használatában lévő legelőkön legeltessék. Mi több, az egyesület felvállalta az állatok őrzési költségeinek egy részét, és a legelők állagának javításával is foglalkozott. Tavaly megkezdte egy karanténfarm építését. Ez adná meg a keretet az élő állatok értékesítéséhez. Nagy mennyiségű jó minőségű jószágot tudnak majd egy tételben ajánlani a farmról, ez alkuhelyzetbe hozza az egyesületet, nagyobb eladási árat tud kialkudni a gazdák javára. Minden a többség javát szolgálja, ez nem tetszik azoknak, akik mindent maguknak akarnak, és ezért áskálódnak az egyesület ellen.
Az új rendelkezések értelmében a legeltetési időszakra a legelőkön levő állatoknak meghatározott időre (a legeltetés végéig) az egyesület nyilvántartásába kell kerülniük – így biztosítható a legelők lefedése. A megye minden hatósága elmondta: ezzel a gazda nem veszti el tulajdonjogát az állat fölött, továbbra is ő jogosult az állattenyésztési szubven­ciókra. Sajnos, ezt a közérthető rendelkezést is próbálják félremagyarázni. Ijesztgetik a gazdákat, hogy mi minden történhet – sajnos, hivatalos tisztségben lévők is. A rosszindulatú mellébeszélésekre nem kell felülni Zágonban sem, s más községben sem. A rendelkezéseket be kell tartani, de nem veszik semmi, csak javára lehet az egyesület közösségének, ha megkapják a támogatásokat, folytathatják az elkezdett munkát.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 503
szavazógép
2016-06-07: Gazdakör - Bokor Gábor:

A szubvenció feltétele az állatok időszakos átírása

Idéntől változott a területalapú támogatások igénylése azon szervezetek számára, melyek önkormányzatoktól béreltek legelőket – a legfontosabb tudnivalókról egyeztettek az elmúlt napokban a megye agrárintézményeinek, gazdaegyesületeinek vezetői.
 
2016-06-07: Gazdakör - Bokor Gábor:

Kártérítés kérhető (Szarvasmarhák bőrcsomósodásos betegsége)

A Gazdakör korábbi számában írtunk a szarvasmarhák bőrcsomósodása nevű betegségről, ennek gazdasági következményeiről. Dr. Sikó-Barabási Sándor megyei főállatorvos a gazdákat érintő pontosításokkal szolgált a betegséggel kapcsolatosan. A 2009/1214-es kormányrendelet I. mellékletének 21. pontja törvényes keretet szab az említett betegségben elhullott vagy kényszervágásra ítélt szarvasmarhák utáni kárpótlásra – tudatta dr. Sikó.