Időzített áramkimaradás, szórványos tüntetések és a vasutas sztrájk mellett folytatódott múlt héten Franciaországban a munkajogi reform visszavonását követelő szakszervezetek és a kormány közötti konfliktus, de a közlekedés megbénításának veszélye csökkenni látszott a labdarúgó Európa-bajnokság kezdete előtt.
Francois Hollande államfő óva intette a tiltakozókat attól, hogy a június 10-én kezdődő labdarúgó Európa Bajnokság idejére blokádokat szervezzenek, mert szerinte az erőszak alkalmazása elfogadhatatlan lenne. „A vita heves, de nem lehet durva és erőszakos” – fogalmazott a köztársasági elnök a franciaországi önkormányzati vezetők kongresszusán. A három hónapja tartó tüntetéssorozat kezdete óta először a legnagyobb és legradikálisabb szakszervezet, a CGT is visszavonta a légiirányítóknak a hétvégére tervezett sztrájkfelhívását. A többi szakszervezet már korábban jelezte, hogy mégsem fognak sztrájkolni, miután a kormány teljesítette követeléseiket, s nem lesznek egyelőre elbocsátások az ágazatban. „A kormány egyesével rendezi mindegyik helyzetet” – mondta Myriam El Khomri munkaügyi miniszter az I-télé hírtelevízióban.
Az Air France pilótáinak szakszervezetei azonban továbbra is sztrájkra szólítanak fel június 11. és 14. között a labdarúgó Európa-bajnokság idején. Az ő követeléseik nem a munkajogi reformra vonatkoznak, hanem a fizetések tervezett csökkentése ellen tiltakoznak.
A francia vasútnál folytatódott múlt héten a gördülő sztrájk. A sztrájkolók aránya 15 százalék volt, ez két százalékkal kevesebb, mint előző nap, miután a CFDT után már az UNSA szakszervezet is a munka felvételére szólított fel, mert a vezetőség teljesítette a munkaidővel kapcsolatos követeléseiket. Már csak a CGT és a Sud-Rail tagjai tiltakoznak, akik a munkajogi reform visszavonását is követelik a kormánytól. A tiltakozók egyébként Párizsban rövid időre megakadályozták a vonatok indulását az egyik legnagyobb vasútállomáson, a lyoni pályaudvaron, így egyórás késéssel indultak a szerelvények. A párizsi tömegközlekedésben meghirdetett, szintén határozatlan idejű sztrájk azonban semmilyen fennakadást nem okozott, a metrók, buszok és a villamosok menetrendszerűen közlekedtek.
Az energiaszektorban az olajfinomítókban és az atomerőművekben is folytatódott a munkabeszüntetés, a tiltakozók aránya 8 százalék volt. A kötelező szolgáltatás miatt mindenhol van áramellátás az országban, de egy transzformátor elfoglalásával rövid ideig tartó áramszünetet okozott néhány sztrájkoló 125 ezer háztartásban a nyugat-franciaországi Loire-Atlantique régióban, Saint-Nazaire környékén. A CGT Tulle városában, amelynek korábban Francois Hollande polgármestere is volt, áram- és gázkimaradást okozott, a párizsi régióban pedig egymillió fogyasztó előfizetését a szakszervezet átállította kedvezményes költségűre. Tüntetéseket is szervezett a CGT, 150 településen voltak felvonulások a munkajogi reform ellen, a többi között Nantes-ban, Rennes-ben, Toulouse-ban, Lyonban, Marseille-ben és Párizsban.
A reform legvitatottabb pontja a munkaidő meghatározására vonatkozik. Franciaországban továbbra is 35 órás marad hivatalosan a munkahét, a gyakorlatban azonban ennél minden munkavállaló többet dolgozik, amiért túlórapénzt vagy szabadnapot kap. Ennek szabályozásában és részleteiben eddig ágazatonként állapodtak meg a munkáltatói képviseletek a szakszervezetekkel. A kormány ezt a lehetőséget a törvényben a vállalatok szintjére helyezné át, amit a két legradikálisabb szakszervezet, a CGT és az FO nem támogat, miután befolyásuk csökkenne, a munkavállalók pedig szerintük kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnének.