Európai kékkártya-rendszer reformjával és a hatékonyabb integráció elősegítésével a legális migráció lehetőségét teremtené meg az Európai Unió – jelentette be Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztos tegnapi strasbourgi sajtótájékoztatóján.
Elmondta: az Európát elérő migránsáradat arra készteti az uniót, hogy megteremtse a legális bevándorlás feltételeit mindazok számára, akik munkához akarnak jutni a kontinensen. „A merev és széttagolt rendszer helyébe rugalmas, minden igényt kielégítő új és fenntartható szabályozást ajánl az Európai Bizottság” – hangsúlyozta.
A biztos elmondta, hogy a hatékonyabb integráció és a könnyebb munkához jutás megteremtése érdekében elsősorban az unión kívüli, harmadik országokból érkező, magasan képzett munkaerő számára lesz elérhető az európai kékkártya-rendszer. A migrációs cselekvési csomag részeként ismertetett terv egyrészt a tagországoknak segít az újonnan érkezett munkavállalók beilleszkedésében, másrészt támogatni kívánja az érintetteket, hogy hatékonyabban részt tudjanak venni az unió gazdasági és társadalmi életében – tette hozzá a biztos.
A magas szintű képzettséggel rendelkező migránsok legális munkalehetőségének megkönnyítését célzó európai kékkártya-rendszer részleteit ismertetve a biztos elmondta, hogy az új javaslat egyetlen, az egész unióra kiterjedő rendszert határoz meg, amely felváltaná a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalásra vonatkozó párhuzamos nemzeti rendszereket.
A cselekvési terv megerősíti a kék kártya birtokosainak jogait, lehetővé téve a huzamos tartózkodási engedélyhez való gyorsabb hozzájutást, valamint az azonnali és rugalmasabb munkavállalás lehetőségét. Családtagjaik számára jogot biztosít, hogy az uniós kék kártya birtokosához azonnal csatlakozhassanak.
Elmondása szerint az új kékkártya-rendszer a becslések szerint éves szinten mintegy 1,4–6,2 milliárd euró mértékű kedvező gazdasági hatással jár majd az EU-t az eddiginél nagyobb számban választó, magas szintű képzettséggel rendelkező munkavállalók alkalmazásának köszönhetően.
Kiemelte: továbbra is tagállami hatáskörbe tartozik majd annak meghatározása, hogy hány harmadik országbeli állampolgár léphet be az országok területére munkavállalási céllal.