Jogértelmező határozattal pontosította a hivatali visszaélés meghatározását az alkotmánybíróság tegnap, részben helyt adva azoknak az óvásoknak, amelyeket több bűnvádi eljárás terheltje terjesztett be a büntető törvénykönyv (Btk.) erre vonatkozó, szerintük pontatlan cikkelye ellen. A taláros testület döntése értelmében a parlament nem törölheti a teljes cikkelyt, amely a bűncselekményről rendelkezik, csak kiigazítást kell végezniük.
A hivatali visszaélés meghatározása ellen többek között a több ügyben is vádlottként szereplő Alina Bica, a Szervezett Bűnözés és Terorizmus Elleni Igazgatóság volt főügyésze emelt alkotmányos kifogást, aki annak idején maga is szerepet vállalt a hatályos Btk. kidolgozásában. A büntető törvénykönyv kettőtől hét évig terjedő börtönt ír elő azon hivatalos személy esetében, aki hivatali kötelességét helytelenül vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek. A taláros testület szerint ez a cikkely csak akkor alkotmányos, ha a bíróságok a „helytelenül” kifejezést úgy értelmezik: „törvénysértő módon”.
Az utóbbi hetekben éles vita alakult ki a korrupcióellenes harc hívei és a politikusok között arról, hogy a hivatali visszaélés esetleges törlése a Btk.-ból milyen következményekkel járhat. Ha a cikkely nem maradt volna hatályban, a korrupcióellenes ügyészségnek több száz ember esetében kellett volna ejtenie a vádat, köztük például Gabriel Oprea volt miniszterelnök-helyettes vagy Elena Udrea volt turisztikai miniszter esetében.
A hivatali visszaélés a korrupciós ügyek csaknem felénél, több mint háromezer iratban szerepel a vádpontok között. A korrupcióellenes ügyészség szerint a hivatali visszaéléssel tavaly bíróság elé állított vádlottak több mint 600 millió euró kárt okoztak, aminek „búcsút mondhat az állam”, ha megszünteti a hivatali visszaélés büntethetőségét. Laura Codruţa Kövesi korrupcióellenes főügyész azt mondta: a hivatali visszaélés a legelterjedtebb megoldás a csúszópénzek szerződésekkel való álcázására.
A politikusok – köztük Traian Băsescu volt államfő vagy Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök – azt állították, hogy az utóbbi időben maga a korrupcióellenes ügyészség követett el visszaélést, rosszhiszeműen alkalmazva a pontatlan törvényszöveget, amelynek alapján szerintük bármely közhivatalnok börtönbe juttatható. Azt állították: nem a hivatali visszaélés büntethetőségét akarják megszüntetni, hanem olyan pontosítást szorgalmaznak, miszerint a hivatalnoki kötelességszegés csak szándékos károkozás esetén minősülne bűncselekménynek.
Egy utólagos alkotmányos felülvizsgálaton elbukott törvénycikkely módosítására elvileg 45 napja van a parlamentnek.
