Ellentmondásos nyilatkozatsorozatot szült a Klaus Iohannis államfő szerdai bulgáriai látogatása, felvetődött a Fekete-tengeri NATO-haderő terve. A szófiai vezetés már tegnap visszakozott, Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint nem támogatják a a Fekete-tenger térségében létrehozandó NATO-haderő tervét, és ehhez Roszen Plevneliev bolgár elnök is csatlakozott , míg Iohannis már csak közös bolgár–román–török gyakorlatokról beszélt, kizárva egy állandó flotta létrehozását. A váltás mögött feltehetőleg a már szerdán napvilágot látott orosz reakciók állhatnak.
A bolgár illetékesek szerint azt szeretnék elkerülni, hogy a Fekete-tenger katonai konfliktusok színtere legyen. Bojko Boriszov kormányfő szerint a NATO-hadihajók csak különösen nagy migránsáradat esetén járőrözhetnek a bolgár partok közelében, de állandó vízi haderő (Bulgária, Románia, Törökország és akár Ukrajna részvételével) jelenlétét országa nem támogatja. „Bulgária nem fog semmi olyan Fekete-tengeri NATO-flottához csatlakozni, amelynek az orosz fegyveres erők elrettentése lenne a célja. Közös bolgár–román tengeri gyakorlatokról lehet szó, de csak az eddig is alkalmazott keretek között” – fogalmazott. Roszen Plevneliev bolgár államfő tegnap már a kormány vezetőjének álláspontja mellé állt, míg egy nappal korábban úgy értékelte: az országa stratégiai érdekeit szolgálja, ha Bukarest úgynevezett „Fekete-tengeri kezdeményezését” támogatják.
A bolgár álláspont nyilvánosságra kerültét követően Iohannis tegnap már pontosításokkal szolgált. Az államfő szerint az észak-atlanti szövetségnek nem áll tervében, és eszközei sincsenek egy Fekete-tengeri hadiflotta felállításához, a kezdeményezés lényege csupán a közös bolgár–török–román hadgyakorlatozás lenne, és mindez NATO-ernyő alatt, hiszen mindhárom ország a szövetség tagja, és ezáltal egymásnak is szövetségesei. Iohannis szerint ez utóbbi kijelentés okozhatott zavart az értelmezések terén, nincs szó NATO-flottáról. Az elnök hozzátette: az együttműködés részleteit később tisztázzák, de ezek a hadgyakorlatok érdemben hozzájárulnának ahhoz, hogy a három állam hadiflottáinak hatékonysági szintjét a szövetség elvárásainak megfelelően javítsák.
A Fekete-tengeri szövetségi flotta létrehozásáról egyébként a varsói NATO-csúcson fognak tárgyalni. Erre július 8–9-én kerül sor. A csúcstalálkozó közeledtével Románia következetesen hangoztatja, hogy a NATO-nak erősítenie kell önvédelmi képességét a keleti szárnyon, beleértve egy többnemzetiségű tengerészeti erő megszervezését a Fekete-tengeren.
Szófia álláspontjának megváltozását a bolgár és román lapok Oroszország nyomásának tulajdonítják. Ezt megerősíteni látszik, hogy Andrej Kelin, az orosz belügyminisztérium illetékese már szerdán jelezte: Oroszország és a NATO közötti kapcsolatoknak ártana, ha a flottát tényleg létre akarnák hozni.
