Az unió különböző jelentései nagyobb figyelmet fordítanak a nemrég érkezett bevándorló csoportokra, mint az őshonos kisebbségek jogi helyzetének tárgyalására. Ezt kifogásolta Sógor Csaba azon a meghallgatáson, amelyet az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága az alapvető emberi jogok védelmének 2015-ös helyzetéről tartott.
A június 16-i meghallgatáson bemutatásra került az Unió Alapjogi Ügynökségének 2016-os jelentése és az Európai Bizottságnak az Alapjogi Charta alkalmazásáról szóló 2015-ös jelentése – közölte tegnap az EU-képviselő sajtóirodája. Sógor Csaba felháborodásának adott hangot az alapjogi ügynökség jelentése kapcsán, amely úgy fogalmaz: a rendelkezésre álló adatok hiányosak és elégtelenek ahhoz, hogy valós képet nyújthassanak a kisebbségek hátrányos megkülönböztetéséről. Az RMDSZ-es képviselő szerint körbe kell nézni a tagállamok háza táján az ilyen jelentések összeállításakor, mert a jogsértések tetten érhetőek. Az, hogy csökkent az érdeklődés a nemzeti kisebbségek jogai iránt, nem a konkrét adatok hiányán múlik, hanem a politikai akarat hiányának következménye – véli az RMDSZ-es képviselő.
Sógor Csaba hangsúlyozta: a bizottság 2015-ös évre szóló jelentése az első, amely egyáltalán foglalkozik a nemzeti, illetve más kisebbségekhez tartozó személyek társadalmi elfogadottságával. Az EP-képviselő észrevételei kitűnnek az EU Alapjogi Ügynökségének jelentéséből is, amely rámutat arra, hogy a felmérésben részt vevő európaiak kétharmada úgy véli: az etnikai és más alapon történő hátrányos megkülönböztetés Európa-szerte elterjedt jelenség. Ennek fényében ismételten felhívta a résztvevők figyelmét, hogy szükség van egy, az alapvető jogokat hatékonyabban biztosító mechanizmus kidolgozására, hisz míg vannak olyan tagállamok, amelyek tagadják a kisebbségek létezését, vagy amelyek nyíltan kisebbségellenes politikát folytatnak, illetve amelyek csupán „látszatjogvédelmet” biztosítanak ezen sérülékeny csoportoknak, nem beszélhetünk hatékony jogvédelemről az unióban. „A probléma egyik megoldása az lenne, ha az unió végre eltérne a kettős mérce használatától, és a koppenhágai kritériumokként ismert kitételeket a már csatlakozott államokkal szemben is érvényesítené” – nyomatékosított az EP-képviselő.
