A klímaváltozás, élőhelyük elvesztése, betegségek és invazív fajok elszaporodása miatt az ismert növényfajok ötödét kipusztulás fenyegeti a Föld növényvilágáról készült brit felmérés szerint.
A tudósok becslése alapján a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer. Tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel – idézte a BBC News a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentését. A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek főbb okai között a klímaváltozást, az élőhely elvesztését, a különböző betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.
Kathy Willis professzor, a London délnyugati részén található világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás, a RBG Kew tudósa elmondta: „Nagyon fontos, hogy megtudjuk, hány növényfaj él a Földön, hol találhatóak, milyen kapcsolatban állnak egymással az egyes növénycsoportok, hiszen a növények alapvetőek az emberiség jóléte szempontjából. Ellátnak minket táplálékkal, üzemanyaggal, gyógyszerrel, és a klímánk szabályozásában is szerepet játszanak.”
A felmérés az ismert növényfajok számát mintegy 390 ezerre becsülte az algák, moszatok, párlófüvek és borzhínárok nélkül. A 390 ezer faj zöme – pontosan 369 400 – virágos növény. Willis szerint ugyanakkor sokezernyi olyan faj él a Földön, amelyet nem ismerünk. A tudósok folyamatosan bukkannak újabb és újabb fajokra. A környezetvédők szerint ma majdnem ötezer invazív növényfajt ismerünk. Mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük, a világgazdaság közel öt százalékát emészti fel az ellenük való küzdelem.
A jelentés arra is kitér, hogy a Föld növényvilágának 10 százalékát nagyon érzékenyen érinti a klímaváltozás. A globális felmelegedés hosszú távú hatásai azonban még nem világosak. Vannak térségek, ahol a légkörbe jutott szén-dioxid jó hatással van egyes növényekre, az Északi-sark például kizöldül, egyes szavannás vidékek növényvilága is gazdagodik, és bizonyos fák magasabbra nőnek – mondta Wallis. A tudós ugyanakkor hozzátette: a klímaváltozás miatt változik a növények eloszlása és virágzása, a felmelegedés közvetett módon hat a növények beporzására is, aminek komoly következményei lehetnek.
A Kew Gardens ezentúl évente elvégzi felmérését, ami lehetővé teszi, hogy a tudósok megfigyelhessék a növényvilág változását. (MTI–i.)
Menekülés a katlanból
A század közepére akár több tízmillió ember hagyhatja el otthonát a globális felmelegedés miatt – vélekedik Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet munkatársa. A kutató szerint már most is vannak jelei annak, hogy például az észak-afrikai régió, illetve a Közel-Kelet a felmelegedés hatására emberi életre alkalmatlanná válhat.
Az elkövetkező időszakban ezeken a területeken akár az évi nyolcvanat is elérheti azon napok száma, amikor a hőmérséklet eléri az 50 fokot. Jelentősen szaporodni fognak a homokviharok, és kiszárad a termőtalaj – sorolta a problémákat. Hozzátette, ez a folyamat a háború sújtotta Szíriában már a 2000-es évek elejétől zajlik.