Az eredmények szerint a választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százalék a bennmaradásra. A brit választási bizottság a manchesteri városházán közölte, hogy a népszavazáson mintegy 33 és fél millióan vettek részt. A kilépésre több mint 17,4 millióan, a bennmaradásra 16,1 millióan voksoltak.
A végeredmény hivatalos ismertetése után bejelentette távozási szándékát David Cameron brit miniszterelnök, aki a bennmaradásért kampányolt. A kormányfő közölte: a következő hetekben és hónapokban miniszterelnökként mindent megtesz „a hajó stabilizálása” érdekében, de nem hiszi, hogy helyénvaló lenne, ha „kapitányként” ő irányítaná országát annak további útján. Kijelentette: nem látja szükségesnek, hogy távozásának pontos menetrendjét már most felvázolja, de azt szeretné, ha a kormányzó Konzervatív Párt októberi konferenciáján már más lenne Nagy-Britannia miniszterelnöke. Hozzátette: az Európai Unióval tartandó tárgyalásokat már az új brit miniszterelnöknek kell megkezdenie. A brit sajtó egyöntetű véleménye szerint Cameron egyik legesélyesebb utódjelöltje Boris Johnson, London előző polgármestere, aki – jóllehet ő is a Konzervatív Párt és a kabinet tagja – a Brexit-kampány frontembere volt.
A népszavazás eredménye egyelőre csak nyugtalanságot okozott, a font a péntek reggeli londoni kereskedésben csaknem 10 százalékos zuhanással 1,35 dollár alá, 31 éve nem mért mélypontra gyengült, és jóval nagyobb mértékben esett, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. Az értéktőzsdék világszerte jelentős mínuszba kerültek.
A kilépéssel kapcsolatban Philip Hammond külügyminiszter kijelentette: a brit kormány első feladata most a helyzet stabilizálása, később pedig az, hogy a kilépésről szóló tárgyalásokon a lehetséges legjobb feltételeket érje el Nagy-Britannia számára. Kijelentette: az, hogy az Európai Unió eddig szilárdan kiállt az Oroszországgal szembeni szankciók fenntartása mellett, jórészt Nagy-Britannia befolyásának eredménye. Hammond közölte: aggasztja az a lehetőség, hogy e brit befolyás most hatalmas mértékben csökken, és ennek nyomán az európai partnerországok elkötelezettsége meginog az orosz szankciók ügyében. Hammond szerint elsősorban azt kell elérni, hogy az EU-val fennálló kereskedelmi-gazdasági kapcsolatrendszer minél több eleme érvényben maradjon, beleértve a londoni City szerepének megőrzését az európai pénzügyi szolgáltatási piacon.
A kilépésről szóló hírek hatására a skót miniszterelnök, Nicola Sturgeon egyenes utalást tett arra, hogy a tavalyi után Skócia újabb függetlenségi népszavazást tarthat. Skóciában a 32 választókörzet mindegyikében a bennmaradás hívei kerültek többségbe. Sturgeon, a kormányzó Skót Nemzeti Párt vezetője kijelentette: az eredményekből egyértelmű, hogy Skócia népe az Európai Unióban látja országa jövőjét.
A Sinn Féin, az Észak-Írországot kormányzó koalíció második legnagyobb pártja, a britellenes katolikus mozgalom vezető politikai ereje szintén népszavazást helyezett kilátásba „az ír sziget egyesítéséről”, miután Észak-Írországban 56 százalékos többségbe kerültek az EU-tagság hívei.
Nigel Farage, a brit EU-tagság feladásáért kampányoló legnagyobb brit politikai párt, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának  vezetője viszont üdvözölte az eredményt, szerinte június 23-a Nagy-Britannia függetlenségi napjaként fog bevonulni a történelembe.
A legjelentősebb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezére azt hangsúlyozta, hogy nemcsak a mostani, hanem a korábbi kormányok is felelősek a kilépésért. Jeremy Corbyn úgy vélekedett, sok helyen, különösen az ország szegényebb részein az embereknek elegük van a megszorításokból, a gazdasági nehézségekből, és rendkívül dühösek, mert több kormányzat által is elárulva és partvonalra szorítva érzik magukat. A munkáspárti politikus szerint Nagy-Britannia kilépésének következményei lesznek a munkaerőpiacon, és a kormánynak tennie kell azért, hogy minimalizálja ezt a hatást. Corbyn sürgette David Cameron miniszterelnököt, hogy lépjen közbe a fontárfolyam zuhanásának megállításáért.
A populizmus veszélye
A britek döntése az Európa Unióból történő kilépésről súlyos próba elé állítja Európát, amely többé nem lehet olyan, mint eddig volt, s amelynek mostantól a lényegre kell koncentrálnia – mondta Francois Hollande francia államfő. A köztársasági elnök rövid televíziós beszé­dében mély sajnálatát fejezte ki a „fájdalmas döntés” miatt. Hozzátette, hogy tiszteletben tartja a britek választását, s a kilépésről szóló tárgyalásokat gyorsan le kell folytatni. A francia elnök szerint óriási a szélsőségek és populizmusok jelentette veszély, mert mindig kevesebb időbe telik lebontani valamit, mint felépíteni. Európának, ez meggyőződésem, nagy projektekkel kell foglalkoznia és nem a procedúrákban elvesznie – fogalmazott. A francia államfő ennek érdekében javasolja Európa megreformálását, a lényegre koncentrálva. Várhatóan rövid időn belül megkezdődnek a kiválási tárgyalások Nagy-Britannia és az Európai Unió között – jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke. Oroszország sohasem avatkozott be a brit népszavazás ügyébe, azzal kapcsolatban nem hangoztatott semmiféle véleményt, ezért bármely minősítés a politikai kultúra alacsony szintjének megnyilvánulása – jelentette ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök David Cameron brit kormányfőnek arra a kijelentésére reagált, amely szerint „Putyin boldog lesz, ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból”. Az orosz vezető szerint ez inkorrekt kísérlet volt a brit közvélemény befolyásolására, amely azonban így sem ért célt.
Orbán Viktor miniszterelnök azt tartja a brit népszavazás legnagyobb tanulságának, hogy Brüsszelnek meg kell hallania az emberek hangját. Orbán szerint elemezni kell, milyen ügyek voltak meghatározóak a brit-EU-tagság vitájában. Úgy látja, a meghatározó erejű kérdés a bevándorlás volt. A britek keresték arra a kérdésre a választ, hogyan tudnak ellenállni a modern kori népvándorlásnak – fogalmazott.
Románia álláspontja
Klaus Iohannis államfő konzultációra hívta hivatalába a jegybank kormányzóját, Dacian Cioloş miniszterelnököt és a pártvezetőket.
A tanácskozás után elsőként a nemzeti bank szóvivője lépett a nyilvánosság elé: Dan Suciu szerint a jegybank felkészült a Brexitre. Ugyan a lej árfolyama is megsínylette a kilépés hírét, de az értékvesztés egyelőre fele akkora, mint a többi közép-kelet-európai valuta esetében.
Románia sajnálja, de tiszteletben tartja a brit választók döntését, a maga részéről azonban elkötelezett marad az európai projekt mellett – jelentette ki Klaus Iohannis államfő a válságtanácskozás után adott sajtónyilatkozatában, hangsúlyozva, hogy egyelőre nincs ok az aggodalomra, a Brexit nem okoz kezelhetetlen problémákat a román gazdaságnak. Rámutatott, hogy az Európai Unió nagyon értékes projekt, továbbra is szükség van az egységre és szolidaritásra a bennmaradó 27 tagállam között. Az európai eszmét tovább kell vinni, és a román politikai pártok között konszenzus van arról, hogy Románia része akar lenni ennek az építkezésnek – tette hozzá.
Dacian Cioloş miniszterelnök szerint a britek kiválásának nem lesz azonnali hatása a Nagy-Britanniában dolgozó románokra nézve, és rövid távon a román gazdaságra sem lesz jelentős kihatása. Románia tovább szeretne menni az európai úton, és aktív tagja lenni az EU fejlődési folyamatának, amely biztosan el fog majd indulni Nagy-Britannia mostani döntése után – mondta a miniszterelnök. „Az üzenet, amit szeretnék átadni elsősorban a Nagy-Britanniában élő és dolgozó román állampolgároknak, hogy nem lesz ennek a szavazásnak azonnali hatása a meglévő jogaikra, és természetesen a kötelezettségeikre sem, amelyek európai állampolgárként most megvannak” – fogalmazott a kormányfő, hangsúlyozva, hogy Nagy-Britannia EU-ból való kilépése hosszú folyamat, és az elkövetkező tárgyalásokon Románia is aktívan részt vesz majd, hogy az egyeztetések megfeleljenek a románok érdekeinek is.
Borbély László, a képviselőház külpolitikai bizottságának elnöke tegnap azt mondta, a britek döntése új időszakot nyit az EU történetében. „Elképzelhető, hogy más uniós tagállamok is követik a brit példát, hiszen az EU-val szembeni elégedetlenség-hullámnak vagyunk tanúi, és vannak olyan populista pártok, amelyek csak az Európa-ellenes retorikára alapozva nőttek meg, bármiféle ideológia nélkül” – vélekedett Borbély.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint a kiválás egyik következménye az lesz, hogy az európai intézmények és a tagállamok polgárai közötti viszonyt át fogják gondolni. „A brüsszeli buborék, tehát mi mindannyian, nyilván nem zárom ki magamat és az Európai Parlamentet sem, túlságosan eltávolodott a választóktól, és meg kell keresnünk az utakat, amivel visszatalálhatunk hozzájuk. Az Európai Unió nem működhet kizárólag technokratikus konstrukcióként, érzelmi konstrukciónak is kell lennie. Az embereknek úgy kell érezniük, hogy az EU az övék, ami sajnos ma elég kevéssé jellemző” – mondta az RMDSZ európai parlamenti képviselője.
Hivatalosan mintegy 200 ezer román állampolgár dolgozik és adózik Nagy-Britanniában, 30 ezren az építőiparban, 27 ezren a vendéglátásban, 18 ezren a pénzügyi szektorban, 11 ezren az egészségügyben. London többszöri halasztás után 2014-től volt kénytelen megnyitni előttük – és a bolgárok előtt – a brit munkaerőpiacot. Nem tudni, hány román állampolgár dolgozik feketén, él bűnözésből, vagy koldul Nagy-Britanniában, szociális segélyt azonban mind­össze 3400-an kértek, ezzel az Európai Unió államaiból érkezett segélyigénylések sorában a 13. helyen állnak a lengyelek, írek, portugálok vagy akár a németek után.