Befolyásolja-e az idei burgonyatermést a szélsőséges időjárás? – kérdeztük Mucsi Mihály kertészmérnöktől. A kézdivásárhelyi szakember elmondta: vidékünket egyelőre nem érintette a szokatlan, szélsőséges időjárás, jó burgonyatermés ígérkezik.
Az idei tél száraz volt, januárban alig hat, februárban nem több mint tizennégy liter csapadék esett, és március sem javított a helyzeten a tizenhét liter lehullott csapadékkal. Ez a mezőgazdászoknak egyrészt jó – magyarázta –, mert nem zavarta meg az eső, könnyebben el tudták végezni a tavaszi munkákat, de ugyanakkor a növények szempontjából víz hiányában rosszul kezdődött az esztendő. Február végén már nagyon sokan műtrágyáztak földjeiken, ami nem volt szokás ezen a vidéken, március közepén a gazdák zöme megkezdte a burgonyaültetést, ami a hónap végére be is fejeződött. Más években ez a művelet április végén ér véget, és nem márciusban. Áprilisban csapadék szempontjából javult a helyzet, 95 litert jegyeztek, ami nagyon jó a növények fejlődése szempontjából. Májusban több mint száz liter csapadék esett, s habár sokan attól tartottak, hogy az igen sok, az itteni talaj átereszti a vizet. Ebben a hónapban nyolcvan liter csapadéknál tartunk, ami sok növénynek jó, de a burgonya szempontjából nem, beindult a burgonyavész, amely terjed, de vegyszerezéssel sikerült féken tartani, még nincsenek komoly bajok.
Mucsi Mihály arról is beszélt, hogy széthúznak a termesztők, ősszel mindenki minél előbb szabadulna a betakarított burgonyától, habár jó lenne azt tárolni. Kérdésünkre, mi a véleménye arról, hogy a raktáráruházakban most már törvény szabályozza, hogy a termékek ötvenegy százaléka hazai legyen, a szakember válasza az: a farmereknek össze kellene fogniuk és tárolóházakat építeniük, hogy közelebb legyenek a piachoz. A hazai burgonya ötvenegy százalékban most is jelen van a nagyáruházakban – vélekedett a kertészmérnök, aki a Carrefournak szállít rendszeresen. Mucsi Mihály szerint a szupermarketek a jövedelmet kiviszik az országból, s e törvény életbe ültetése miatt nem vonulnak ki a románai piacról. Azt is elmondta, hogy nemrég brassó-pojánai értekezleten egy kimutatást látott, amely szerint olyan raktáráruházak is működnek Romániában, amelyeknek egyáltalán nincs profitjuk. Ez hogyan lehetséges, amikor szinte duplájáért adják el az árut, mint ahogy veszik? – tette fel a kérdést a szakember, aki szerint léteznek olyan pénzügyi megoldások, amelyek segítségével a külföldi cég a profitot tőlünk saját országába viszi, és az adó sem marad Romániában.
