Az alkotmánybíróság főleg azt kifogásolta, a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók úgy kerülték meg a problémát, hogy az extra nyugdíjak kifizetésének terhét az állami költségvetésről az önkormányzatokra há­rí­tották.
A kormányfő szerint a törvényből továbbra sem derül ki világosan, hogy honnan fizetnék ezeket a különleges nyugdíjakat vagy járandóságokat, amelyek az állami költségvetésre is hatással lennének, mert a helyi költségvetések nagyrészt szintén az államkasszából kapják a pénzt – magyarázta, miért kérte újra az alkotmánybíróságtól: tisztázza, hogy ezek az elemek, amelyek továbbra is szerepelnek a törvényben, alkotmányosak-e.
Cioloş azt is kifogásolja, hogy a törvény visszamenőleges hatályú lenne, és a közteherviselés elvét sem tartják tiszteletben. Hangsúlyozta: ha egyes foglalkozási kategóriák számára különleges nyugdíjakat ítélnének meg, a romániai nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is károsíthatja közép- és hosszú távon, hiszen az elfogadott különleges nyugdíjak csaknem 400 millió euróba kerülnének az államkasszának.
A szenátus döntéshozó házként kedden fogadta el a helyi elöljáróknak járó különleges nyugdíjakról szóló törvényt, amelyet korábban az alkotmánybíróság már alkotmányellenesnek nyilvánított. A képviselők újra átvizsgálták a törvényt, és úgy határoztak, a nyugdíjakat a helyi költségvetésből fedezik majd. A törvénytervezet alapján a polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyeitanács-elnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26–79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt. Ez a jogszabály az önkormányzati vezetőket is bevonná azon kivételezettek közé, akiknek időskori járandóságáról nem (csak) az állami nyugdíjpénztár, hanem a költségvetés (is) gondoskodik. A törvényhozókat, katonákat, rendőröket, titkos ügynököket és pilótákat a 2010-es gazdasági válság idején bevezetett egységes nyugdíjrendszer ideiglenesen megfosztotta ugyan kiváltságaiktól, de a speciális nyugdíjak jelentős részét azóta helyreállította a parlament. A bírák extra nyugdíját a válság idejére sem törölték el, mert megvédte őket az alkotmánybíróság. A volt önkormányzati vezetők extra nyugdíja ellen beterjesztett újabb óvást július 20-án bírálja el az alkotmánybíróság.
Dacian Cioloş egyúttal vissza­verte a nyugdíjak miatt őt érő támadásokat is: „Szeretném nagyon világosan leszögezni: ennek a kormánynak ebben a mandátumban nem áll szándékában megreformálni a nyugdíjrendszert vagy csökkenteni a nyugdíjakat, ahogy azt már hallottam, és annak a veszélye sem áll fenn, hogy ne fizessük ki a nyugdíjakat mostani formájukban. Az állami nyugdíjrendszer úgy épül fel, hogy amikor a rendszerben gondok adódnak a biztosítási alapok begyűjtésével, akkor az állam kipótolja a hiányt, hogy a nyugdíjak időben jussanak el a jogosultakhoz. Szóval ezek az állítások, amiket egyesek hangoztatnak, hogy »a kormány nem ad több nyugdíjat« vagy »csökkentik a nyugdíjakat«, csak választási érdekeket szolgáló petárdák, amelyeknek annyi a céljuk, hogy aggodalmat keltsenek a nyugdíjasok körében” – nyilatkozta a kormányfő tegnap a közszolgálati rádióban. Emlékeztetett: többször elmondta már, hogy a jelenlegi kormány nem fog hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez. „Nem hinném, hogy egy független kormánynak választási évben vitára kellene bocsátania a nyugdíjrendszert – mondotta –, viszont szeretném meghozni a szükséges intézkedéseket, hogy ez a rendszer hiteles legyen, és képesek legyünk fenntartani, ne röpítsük levegőbe olyan döntésekkel, amelyek veszélyeztethetik a stabilitását”.