Magyarország a brit EU-tagság feladását eredményező múlt csütörtöki brit népszavazás után kialakult helyzetben öt fő teendőt és négy fontos tanulságot lát. „Brüsszel bevándorlási politikája egyértelműen veszélybe sodorja az európai egységet, tehát Brüsszel bevándorlási politikájával végleg le kell számolni”– szögezte le. A további tanulságok közül szerinte az egyik az, hogy nem lehet olyan európai politikát folytatni, amely figyelmen kívül hagyja az európai emberek véleményét, míg a másik, hogy az európai emberek maguk akarnak dönteni a sorsukról, életükről. „A brit népszavazás világosan megmutatta, hogy az európai emberek nem hajlandóak elfogadni, hogy valahol Brüsszelben, zárt körben, zárt ajtók mögött döntsenek az európai bürokraták arról, hogy miként fog kinézni Európa jövője, például olyan fontos kérdésekben, mint hogy kivel kell majd az európai embereknek együtt élniük” – mutatott rá a miniszter. A negyedik következtetés pedig az, hogy képmutatás helyett az őszinte politika kell Európában, a dolgokat nevükön kell nevezni, valós kérdésekre valós válaszokat kell adni.
Az öt európai teendő között a miniszter elsőnek azt említette, hogy be kell fejezni a britek kritizálását, mert a brit népnek joga van arra, hogy döntsön, milyen jövőt szán Nagy-Britanniának, s döntésüket tiszteletben kell tartani. A második teendő, hogy észre kell venni: az EU második legerősebb gazdasága lépett ki a szervezetből, s ezért nem a briteket kell felelősségre vonni, hanem azt kell megnézni, min is kell változtatni Brüsszelben, az EU-ban. A harmadik fontos teendő az, hogy be kell fejezni a hisztériát. „Nem helyes a britek nyomás alá helyezése, nem helyes a britek sürgetése. A britek joga eldönteni, mikor jelentik be a kilépési szándékukat” – jegyezte meg Szijjártó Péter. Szerinte a kilépés nem bürokratikus eljárás, hanem politikai. „Számunkra sokkal fontosabb a tárgyalások tartalma és a tárgyalások végén elfogadandó eredmény, mint az, hogy a tárgyalások mikor fognak elkezdődni” – mondta a miniszter. Ötödik pontként leszögezte: „nekünk, magyaroknak, a közép-európaiaknak nagyon komoly érdekeink lesznek a tárgyalások során, amelyeket érvényesíteni szeretnénk, s azt akarjuk, hogy a magyar, a közép-európai álláspontok és érdekek is megjelenjenek a végső európai uniós tárgyalási mandátumban”. Példaként említette: a közép-európai országokból több százezren dolgoznak Nagy-Britanniában, így egyáltalán nem mindegy, hogy milyen megállapodásra tudnak jutni a felek.

Kivárnak a britek
A brit kormány egyelőre nem aktiválja a Lisszaboni Szerződésnek az EU-tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét – mondta tegnap David Cameron. A brit miniszterelnök a brit EU-tagságról múlt csütörtökön rendezett népszavazásról és az abból eredő további teendőkről tájékoztatta az alsóház képviselőit, s kijelentette: a kilépési folyamatra kidolgozott szerződéses cikkely aktiválása előtt Londonnak ki kell dolgoznia, hogy milyen viszonyrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval, ez a feladat azonban már a következő brit miniszterelnökre és kormányára hárul. Cameron ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy akár őszig is halasztódhat Nagy-Britannia kilépési folyamatának hivatalos kezdete. A kormányfő ugyanis a népszavazás eredményének pénteki ismertetése után közölte, hogy távozik tisztségéből, de nem azonnali hatállyal, hanem a kormányzó Konzervatív Párt októberben esedékes éves kongresszusáig. A kormányfő óva intette a törvényhozást attól, hogy kísérletet tegyen Nagy-Britannia kilépésének megakadályozására. Élesen elítélte a Nagy-Britanniában élő külföldiek és kisebbségek – különösen a lengyel közösség tagjai és intézményei – ellen a népszavazás óta eltelt napokban elkövetett támadásokat, mondván: a brit kormány nem tűri a gyűlölet vezérelte bűncselekményeket.