A vidékfejlesztés új kihívásaira válaszokkal szolgáló második kiadványánál tart a Háromszéki Kutatási és Fejlesztési Központ, ez utóbbit a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai tagozatával közösen hívták életre. A Sárosi-Blága Ágnes szociológus, valamint Székely Kinga Katalin kommunikációs szakértő által összeállított, összesen tíz szerző tanulmányát tartalmazó kötetet tegnap mutatták be egy kerekasztal-beszélgetés során a megyei önkormányzatnál.
A kötet szerkesztőin kívül Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai egyetem oktatója, társadalomkutató, illetve Pozsony János Csaba, a háromszéki központ munkatársa vett részt a szerzőgárda képviseletében, továbbá Olosz Szabolcs az intézet vezetőjeként, Ördög Melinda ügyvéd, a központ munkatársa, házigazdaként pedig Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának alelnöke. Amint Olosz Szabolcs felvezetőjéből kiderült, a kiadvánnyal – amelynek első kötete hét évvel ezelőtt látott napvilágot – elsősorban azokat a vidékfejlesztést jellemző, új irányvonalakat szerették volna ismertetni a település- és térségfejlesztésben tevékenykedő fiatal szakemberekkel (szintén fiatal szakértők elemzései, tanulmányai révén), amelyek alapjait az idén húszéves Corki Nyilatkozatban fektettek le a dokumentum akkori megfogalmazói, elfogadói. E dokumentum akkor még elvárási szinten fogalmazta meg a helyi értékekre, erőforrásokra épített, fenntartható vidékfejlesztés alapelveit, tíz pontba sorolva azokat. Ezek az alapelvek bármely vidékfejlesztési stratégiának meghatározó összetevői lehetnek, hiszen egyebek mellett utat nyitottak annak a mára már egyre szélesebb körben elfogadott nézetnek, amely szerint egy térség – vagy egy közigazgatási egység – fejlesztése esetén ne csak a beruházások mérete, pénzben kifejezhető értéke legyen a fő mutató, hanem a helyi közösségre kifejtett hatásai is meghatározóak legyenek. Olosz Szabolcs szerint Székelyföld olyan térség, ahol a fejlesztés minden módozata fontos, így a helyi értékekre alapozó, alternatív, innovatív, több lábon álló megoldások is.
Sárosi-Blága Ágnes szerint Székelyföld településfejlesztése kapcsán megfigyelhető, hogy többszereplős folyamatról van szó, több szakmai ágazat együttállása feltételezi a haladást. Noha egyebek mellett az uniós támogatási rendszerek révén több innovatív megoldást sikerült alkalmazni, összességében a különböző elemek összeegyeztetését továbbra sem sikerült megvalósítani. Emellett egy általános jellemvonás Székelyföldre is érvényes: globális trendek érvényesülése zajlik. Ezzel szemben a kötet tanulmányai egyebek mellett olyan fogalmakat vezetnek be, mint az endogén – helyi értékekre, erőforrásokra alapuló – fejlesztések, konkrét példákkal erősítve meg a leírtakat. Székely Kinga Katalin a kötetnek a kommunikációra, marketingre, eseményszervezésre vonatkozó tanulmányai kapcsán megjegyezte: noha első látásra ezek kívülállónak tűnhetnek egy térség fejlesztése szempontjából, viszont, ha például csak a turizmust nézzük, máris kiderül, komoly hatásai lehetnek ezek elhanyagolásának, nem megfelelő alkalmazásának. A kötet ebben is egyfajta segítséget nyújt.
Az új, a helyi értékekre alapuló vidékfejlesztési paradigma pontosabb ismertetése végett a kötet tanulmányai mélyrehatóan foglalkoznak a lokális, térségi identitással, a szimbolikus értékek és jelképek kérdéskörével, egyebek mellett a fiatalok itthon maradása szempontjából is. Az alkalmazott kutatás eredményeinek gyakorlati, helyi alkalmazása kérdéskörét a zárótanulmány járja körbe.