A PARLAMENTBEN LAKIK. Havi 4000 lejt kap albérletre, mégis rendszeresen parlamenti irodájában alszik az RHOSZ egyik frissen kilépett szenátora, akit volt párttársai jelentettek fel. Ioan Iovescu állítása szerint egy szerény családtól bérel szobát, de azok elég nehéz helyzetben vannak, és nem akarja őket zavarni. Az 54 éves lugosi politikus autószerelő, majd sofőr, végül sofőriskolai oktató volt, a 2012-es parlamenti választásokon a Dan Diaconescu-féle Néppárt listáin indult (kollégái fizették ki a jelölési díját), és visszaosztásból jutott mandátumhoz. (Digi24)
HALADNAK A HEXI-ÜGGYEL. Jól halad a nyomozás a hígított fertőtlenítőszerek ügyében: Augustin Lazăr legfőbb ügyész kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács székházában azt mondta, a kórházakból lefoglalt dokumentumok alapján hamarosan megállapítják, mekkora az okozott kár a Hexi Pharma ügyében. A kivizsgálás során mintegy 300 egészségügyi intézményből foglaltak le iratokat, és a kórházak helyzetét is vizsgálják, mert több is kártérítési pert akar indítani. (Mediafax)
TÉVEDÉSBŐL JUTOTTAK ÁLLAMTITKOKHOZ. 1990-től 2002-ig (a minősített információkra vonatkozó törvény életbe lépéséig) a román államfők – Ion Iliescu és Emil Constantinescu – csak azért jutottak a nemzetbiztonságra vonatkozó titkos információk birtokába, mert a Legfelsőbb Védelmi Tanács elnökei és a haderők főparancsnokai voltak, a nemzetbiztonságra vonatkozó törvényből ugyanis kifelejtették, hogy – több más magas rangú állami tisztségviselő mellett (házelnökök, a parlament védelmi bizottságai, miniszterek és államtitkárok, prefektusok, megyei és bukaresti tanácselnökök, illetve Bukarest főpolgármestere) – az államelnököt is besorolják azok közé, akiknek joguk van hozzájutni bizonyos titkosszolgálati anyagokhoz. A Román Hírszerző Szolgálat volt igazgatója, Costin Georgescu szerint ellentmondásos és túlhaladott a vonatkozó törvény, amelyet sürgősen módosítani kell, mert csak az alkotmány jó szándékú értelmezésén múlik bizonyos rendelkezések alkalmazása. (România liberă)
KITOLONCOLÁSBAN ELSŐK. A francia határrendőrség statisztikái szerint a románok állnak a Franciaországból kitoloncolt külföldiek toplistájának első helyén. 2015-ben 10 471 embert toloncoltak ki Franciaországból, közülük 2422 romániai, 165 pedig moldovai állampolgár. A román állampolgároknak több feltételt is teljesíteniük kell ahhoz, hogy Franciaországban maradhassanak, egyebek között igazolniuk kell, hogy szakmai tevékenységet folytatnak ott. Ellenkező esetben akár ki is toloncolhatják őket. A toplista második helyét az albánok foglalják el, 1934-et toloncolt ki 2015-ben Franciaország. A listán utánuk következik 831 algériai, 772 tunéziai és 731 marokkói állampolgár. Háborús övezetekből érkezőket is visszatoloncoltak a származási országba a franciák: 19 afgán, 11 gambiai, 8 iráni, 10 szudáni és 4 eritreai polgárt. A Franciaországból kitoloncolt külföldiek közül a román, albán, algériai, tunéziai és marokkói migránsok 63 százalékot tettek ki tavaly. (MTI)
