A kétnapos csúcstalálkozó zárónyilatkozatában foglaltakat ismertetve elmondta: a 27 tagállam vezetői egyetértettek abban, hogy az uniós egységes piachoz való hozzáférés feltétele, hogy Londonnak a személyek mozgásának szabadságát is el kell fogadnia. Ha megmarad a tőke és az áruk szabad mozgása, a szolgáltatások szabadsága, akkor a személyek szabad mozgásának sem szabad elmaradnia. „A kilépésről és annak részleteiről csak azután kezdhetünk megbeszélést, ha Nagy-Britannia elindította a Lisszaboni Szerződés tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyében foglalt folyamatot” – tájékoztatott. Az uniós huszonhetek vezetői egyetértettek abban, hogy az Európai Uniónak reformokra van szüksége, amelyek elsősorban a folyamatban lévő intézkedések felgyorsítását jelentik.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: Skócia elnyerte a jogot arra, hogy meghallgassa Brüsszel, ugyanakkor az uniónak nincs szándéka beavatkozni a brit belpolitikai folyamatokba. A sajtótájékoztatón Donald Tusk tanácsi elnök újságírói kérdésre kijelentette: Junckert semmilyen felelősség nem terheli a brit népszavazás kimenetele miatt. Az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalásokon a bizottság mindent megtett, amit a jogi keretek és a tagállamok megengedtek. Jean-Claude Juncker kijelentette: nem hagyja, hogy letörjék a lelkesedését. Aláhúzta: brit kérésre nem vett részt a referendum kampányában. „A brit demokrácia elég fejlett ahhoz, hogy ne szoruljon külső tanácsokra” – tette hozzá.
Angela Merkel német kancellár is arról beszélt, hogy mielőbb szeretnék megkezdeni a hivatalos tárgyalásokat az Egyesült Királyság kilépéséről. Azt is elmondta: a tanácskozáson senki nem akarta napirendre tűzni az uniós alapszerződés módosítását. Az Egyesült Királyság kilépése egyszerre jelentheti azt is, hogy Európa gazdagabb vagy szegényebb lesz, de a lényeg az, hogy több értelme legyen. Az Egyesült Királyság kilépése nem jelenti sem a mélyebb integrációt, sem azt, hogy a nemzeti kormányok hatásköre megerősödne – mondta.
Francois Hollande francia államfő a tanácskozást követően kijelentette: nincs mód arra, hogy a londoni City maradjon az uniós fizetőeszköz, az euró elszámolási központja, ha az Egyesült Királyság elhagyja az egységes piacot. Minden, az euróval kapcsolatos pénzügyi intézményt el kell költöztetni a brit fővárosból amilyen gyorsan csak lehet.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a bevándorlás és a migráció kérdésére adott elégtelen válasz döntő szerepet játszott abban, hogy a kilépés támogatói kerültek többségbe az Egyesült Királyság európai uniós tagságáról kiírt népszavazáson. Fontos, hogy sikerüljön kialakítani olyan uniós migrációs politikát, amely megfelel az emberek igényeinek, és nem teszi elkerülhetetlenné, hogy azzal szemben akár az EU-tagságot is kockáztatva lépjenek fel. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, semmi értelme sürgetni a briteket, hogy megindítsák a szigetország EU-tagságának megszüntetését célzó eljárást.
David Cameron a kétnapos csúcstalálkozó első napja után nyilatkozott a sajtónak. Úgy vélekedett, hogy az Egyesült Királyságnak és az Európai Uniónak a lehető legszorosabb viszonyt kell kialakítania azt követően is, hogy az előző heti népszavazáson a brit szavazók többsége a közösségből való kilépést választotta. Sajnálja, hogy ilyen végeredménnyel zárult a szigetország uniós tagságáról tartott múlt csütörtöki referendum, azonban nem bánta meg annak kiírását. „Bárcsak megnyertem volna a népszavazást, szomorú vagyok emiatt” – fogalmazott a miniszterelnök, aki a referendum másnapján bejelentette lemondási szándékát. A brit kormányfő nem tudta viszont megmondani a pontos idejét, hogy mikorra várható a kilépési szándék hivatalos bejelentése.