A Brexit-vezér meghátrált

2016. július 1., péntek, Világfigyelő

Boris Johnson (fotó) nem pályázik a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségére, így a brit miniszterelnöki posztra sem. Ezt a volt londoni polgármester maga jelentette be tegnap. Ez azért meglepetés, mert a népszavazási kampányban a Brexit-tábor egyik vezetőjeként fellépő politikust tartották a legesélyesebbnek arra, hogy átvegye David Cameron helyét a miniszterelnöki székben. Mint ismert, Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, múlt pénteken bejelentette, hogy őszig távozik a Konzervatív Párt és a kormány éléről, miután az EU-népszavazáson a választók többsége a kilépésre voksolt.


Johnson bejelentése nyomán biztos, hogy a Konzervatív Párt vezetői megbízatásáért és az ezzel járó kormányfői tisztségért indult versengésből két másik tory politikus, Theresa May belügyminiszter és Michael Gove igazságügyi miniszter valamelyike kerül ki győztesen. Theresa May és Michael Gove egyaránt tegnap jelentette be, hogy indul. May közölte: ha ő lesz a miniszterelnök, London az idei év vége előtt nem fogja aktiválni a brit uniós kilépési folyamatot elindító mechanizmust.
A bejelentések közül Johnson döntése a legnagyobb meglepetés, mivel a brit sajtó és a politikai elemzők évek óta egyöntetűen őt tartották David Cameron miniszterelnök legesélyesebb utódjelöltjének. Tegnapig mindenki biztosra vette, hogy Johnson indul az utódválasztási versenyben, ám tegnap – szintén meglepetésre – Michael Gove, Johnson volt szövetségese jelentette be indulását. Gove – aki Johnson mellett a másik frontembere volt a kilépést támogató kampánycsoportnak – közölte: eredeti szándéka az volt, hogy Johnson miniszterelnökké választását segíti. „Vonakodva ugyan, de végül mégis arra a következtetésre jutottam, hogy Boris nem képes arra a vezetői szerepre, és nem tudja azt a csapatot sem kiépíteni, amely az előttünk álló feladatok elvégzéséhez szükséges” – jelentette ki.
Nem volt viszont meglepetés, hogy May, aki 2010 óta vezeti a belügyi tárcát, nem sokkal Gove után maga is bejelentette, hogy indul a Konzervatív Párt vezetői tisztségéért és a miniszterelnöki posztért. May – Johnsonnal és a Gove-val ellentétben – a brit EU-tagság fenntartását pártoló tábor tagja volt, de a népszavazás előtti kampányban nem vett részt aktívan. Indulását bejelentő nyilatkozatában hangsúlyozta: „a Brexit Brexitet jelent, a kampányt megvívtuk, a részvételi arány (a népszavazáson) magas volt, és a választók meghozták döntésüket”. Ezek után nem szabad kísérletet tenni arra, hogy Nagy-Britannia mégis az Európai Unió tagja maradjon, sem arra, hogy a hátsó ajtón keresztül visszatérjen az unióba, és nincs lehetőség újabb népszavazásra sem a kérdésről – mondta May. Hangsúlyozta, addig nem szabad aktiválni a kilépési folyamatot elindító mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkét, amíg nem áll össze a brit kormány tárgyalási stratégiája. Az esélyes pályázók közül utoljára Boris Johnson állt a nyilvánosság elé. Az általános várakozás az volt, hogy ő is bejelenti indulását a Konzervatív Párt vezető tisztségéért. Néhány perccel a határidő lejárta előtt Boris Johnson azonban azt jelentette be, hogy nem indul a két tisztségért. Közölte: most olyan vezetőre van szükség, aki egyesíteni tudja a Konzervatív Pártot, de miután egyeztetett kollégáival, és felmérte a parlamenti erőviszonyokat, arra a következtetésre jutott, hogy ez a vezető nem lehet ő. Sajtóhírek szerint a Konzervatív Párt alsóházi frakcióján belül már a népszavazás után elindult egy kezdeményezés, amelynek célja az volt, hogy megakadályozza a sokak által felszínesnek és megosztó személyiségnek tartott Johnson miniszterelnökké választását.
Tegnap délután le is zárult az utódjelöltek jelentkezési folyamata, és megkezdődött a választás hosszadalmas procedúrája. Először az alsóház konzervatív frakciója szűkíti le többfordulós szavazássorozattal két személyre a megválasztható indulók listáját, ezután a párt szavazásra jogosult 125 ezer tagja választja meg az új vezetőt, aki egyben be is költözhet a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalba. A menetrend szerint szeptember 9-én derül ki, hogy ki lesz Cameron utódja.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 603
szavazógép
2016-07-01: Belföld - :

Biztonságban vannak a románok

David Cameron brit miniszterelnök Nagy-Britannia nevében arról biztosította Klaus Iohannis államfőt Brüsszel­ben, hogy azok a románok, akik maradni és dolgozni szeretnének a szigetországban, biztonságban vannak, és bocsánatot kért az incidensek miatt.
2016-07-01: Világfigyelő - :

Az Iszlám Állam robbantott

Az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet egy orosz állampolgárságú dagesztáni tagja volt az egyik elkövetője az isztambuli Atatürk repülőtéren végrehajtott hármas öngyilkos merényletnek – írta a Dogan török napilap az internetes oldalán.