Mind a négy uniós pályázatát lezárta határidőre Sepsiszentgyörgy önkormányzata, ami azt jelenti, hogy egyetlen garast sem kell visszafizetni az elköltött pénzből – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester, a siker mellett a folyamat fonákságait is ismertetve.
Az integrált városfejlesztési terv volt az egyik nagyszabású pályázata a városnak, amelyből 19 utcát és egy teret újítottak fel. Erre eredetileg 15 millió lejt szántak, de végül 12,3 millió lejt költöttek el. A központi sétálóövezet – az új főtér – kialakítására 7,6 millió lejt nyertek el, és 6,1 milliót fordítottak, a szépmezői ipari parkra 24,6 milliót, de 20,5 millióból elkészült, a napelempark megépítésére pedig a kezdeti 47,5 millió lejes keretből mindössze 19,3 millió lejre volt szükség.
A nagy különbséget a polgármester a hazai közbeszerzési törvény okozta lassúság mellett a technológia gyors változásával is magyarázta: a hivatalosan fotovoltaikus parknak nevezett telepre 2009-ben pályáztak, de csak az idén sikerült átadni; ha 2011-ben beindul, eddig hétmillió eurót spórol meg a megyeszékhely a villanyszámláiból, amit más célokra tudott volna fordítani. A négy pályázatból összesen 32,3 millió lej maradt meg az EU-nak, és Sepsiszentgyörgy jól áll, hiszen sok az olyan város, ahol nem sikerült befejezni a beruházásokat – ezt is fel kell írni abba a statisztikába, amely a román állam által fel nem használt uniós támogatásokról szól.
Az elöljáró megköszönte az alig háromszemélyes pályázatíró iroda, a tanácsadó cég és Sztakics Éva alpolgármester munkáját, és leszögezte: ha a munkálatok nem készülnek el a 2016. június 30-ai határidőig, a helyi költségvetésből sok millió eurót kellett volna visszatéríteni. Bírálta a közbeszerzési bürokráciát – a versenytárgyalási dokumentációt előbb Bukarestben is jóvá kell hagyatni, a megkötött szerződéseket ezen kívül még a gyulafehérvári régiós központban is, tehát négy-öt felső szűrőn is átmegy minden egyes papír, mégis az önkormányzatot büntetik, ha valami nem tetszik az ellenőrző szerveknek –, és azt is elmondta: a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus lezárult, de a 2014–2020-as időszak pályázatait Romániában még ki sem írták; Magyarországon jövőre már el is költik a pénzt, amire mi a következő egy-két évben pályázunk, és aztán még három-négy évig tart, amíg megvalósítunk valamit, magyarázta. Sok esetben felülről szabják meg a várható költségeket is – a Boc-kormány egy standard útépítési összeget is kitalált –, a pályázati határidő is képtelenül rövid, és sokszor az utolsó percben módosítják a feltételeket, így felkészülni is csak bizonyos mértékben lehet. Antal Árpád szerint rejtett háttérérdekek mellett a hazai politikai instabilitás is oka annak, hogy ilyen keserves lassúsággal mozognak a hivatalos ügyek: Romániában élünk, ez okoz minden stresszt.
