A diszkriminációellenes tanácsnál támadták meg például a városháza többtucatnyi álláshirdetését, amelyeknél követelményként kellett volna megszabni a magyarnyelv-ismeretet, de ezt elmulasztották. Szintén a diszkriminációellenes tanácsnál tettek feljelentést mintegy 35 vegyes – román és magyar –  tannyelvű marosvásárhelyi iskola és óvoda ellen, ahol a közös terek feliratozása, a közérdekű tájékoztatás csak román nyelvű, ami sérti a magyar diákok jogait. Eddig egy-két iskola esetében sikerült elérni a magyar feliratozást, de rendszerszinten nem történt változás, ezzel a peres eljárással azt akarják elérni, hogy az iskolák szabályzatában is megjelenjen a kétnyelvűség. A marosvásárhelyi önkormányzat alárendeltségébe tartozó helyi rendőrség személyzetpolitikája miatt is eljárást indítanak, ugyanis kevés a magyarul tudó helyi rendőr, és az intézmény a feliratozásban sem tartja tiszteletben a kétnyelvűséget.
A Cemo az anyanyelv-használati jogok érvényesülésének figyelemmel követését Maros megyére is kiterjesztette, és mintegy harminc olyan polgármesteri hivatalhoz nyújtott be előzetes tájékoztatási kérelmet, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 60 százalékot. A nyelvi jogok alkalmazása Maros megyében változó képet mutat, vannak nagyon jó és nagyon rossz példák is. A válaszok függvényében dönt a Cemo arról, hogy mely települések ellen indít eljárást.
A Cemo az év elején jelentette be, hogy úgynevezett stratégiai pereket indít a marosvásárhelyi, a szatmárnémeti és a nagyváradi polgármesteri hivatal ellen a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésének elmulasztása miatt, ezek ősszel jutnak el a bírósági szakaszba. Szigeti Enikő elmondta: úgy döntöttek, hogy a nemzeti jogorvoslati lehetőségek kimerítése előtt, vagyis a már elindított romániai stratégiai perekkel párhuzamosan a strasbourgi emberi jogi bíróságot is megkeresik a marosvásárhelyi utcanévtáblák ügyében. Hat hónap múlva derül ki, hogy a stras­bourgi bíróság befogadja-e keresetüket, és elindulhat-e a rövidített eljárás.