NEM KELL A HITEL. A vállalatok csaknem kétharmada óvakodik a bankokkal történő együttműködéstől: nem vennének fel bankkölcsönt, bármilyen alacsony is lenne a kamat – derül ki a Román Nemzeti Bank felméréséből, amely során 10 500 céget kérdeztek meg, 85 százalékuk kis- és középvállalkozás volt. A felmérés szerint azok a cégek, amelyek mégis vennének fel bankkölcsönt, legtöbb háromszázalékos kamatot fogadnának el. A vállalatok mindössze 13 százaléka fizetne három és öt százalék közötti kamatot a lejben felvett hitelekre, és csupán hat százalék menne bele ugyanekkora kamatba euróban kapott bankkölcsönnél. A vállalatoknak lejben és euróban adott hitelek összege május végén 108,4 milliárd eurót tett ki, ugyanannyit, mint az előző esztendő hasonló időszakában. (Mediafax)
MIT TANULJON A FIATAL? A műszaki, kibernetikai, idegen nyelvi, orvosi egyetemek végzettjei diplomaszerzés után vagy akár a tanulóévek alatt nagyon könnyen állást találnak. Ráadásul ezeket a fiatalokat jól is fizetik, már az első évtől kezdve – mondta el a Smartree emberi erőforrással foglalkozó vállalat HR-koordinátora, Raluca Peneş. Egy IT profilú egyetem végzettjének a kezdő fizetése nettó 3500–4000 lej között mozog. Az idegen nyelv szakot végzettek közül azoknak lehet kezdettől nagy fizetésük, akik egzotikus, például arab, skandináv vagy ázsiai nyelveket ismernek. Akár nettó 4000 lejt is kereshetnek havonta, szemben az angolul, franciául vagy olaszul beszélőkkel, akiknek 2000 lej körül kezdődik a fizetésük. Orvosokra továbbra is nagy szükség van mind az állami, mind a magánrendszerben. A mezőgazdász végzettségűek is hamar találhatnak most jól fizető munkát, mivel a befektetők száma nő, a tevékenység pedig felfutóban. (Mediafax)
BAKI VAGY JÓSLAT? Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes kedden kétnapos látogatásra érkezett a Moldovai Köztársaságba, és rögtön a landolást követően kellemetlen meglepetés érte, amikor mobiltelefonja rákapcsolódott a helyi hálózatra – szokása szerint pedig ezt rögtön posztolta is a Facebookon és a Twitteren. „Különös üzenet érkezett a telefonomra a chișinăui reptéren: Isten hozott Romániában” – írja az orosz miniszterelnök-helyettes. Hogy minek köszönhető a furcsa isten hozott, nem tudni, és arról sincs hír, hogy Rogozin bombázó repülőgéppel szándékszik-e meglátogatni az illetékes telekommunikációs cég székhelyét. Hiszen ilyen ígéretet már tett: amikor hazafelé tartva a Dnyeszter Menti Köztársaságból Románia nem engedte átrepülni a légterén a gépét, Rogozin nemes egyszerűséggel kijelentette: „Legközelebb bombázógéppel jövök Romániába.” (Főtér)
SÖRIVÓK VAGYUNK ÉS HAZAFIAK. Vagy csak, mint mindenből, a sörből is az olcsót engedhetjük meg magunknak? Statisztikai adatok szerint tavaly megnőtt a sörfogyasztás Romániában, míg 2014-ben a lakosonkénti átlagfogyasztás 74 liter volt, 2015-ben már 80 literre ugrott. A legnépszerűbb sör a Tesmesváron gyártott Timișoreana és a brassói Ciucaș. A Canadean piackutató cég adatai szerint mindkettő piaci részesedése 14,1 százalék, ami azt jelenti, hogy hét eladott üveg vagy korsó sör közül egy Timișoreana, egy pedig Ciucaș. A harmadik helyen szintén egy hagyományos hazai márka, a Bucegi áll, utána újabb erdélyi termék, a Marosvásárhelyen palackozott Neumarkt következik. Az ötödik legkedveltebb hazai sör a Noroc, a Bergenbier terméke. Az öt piacvezető márka kivétel nélkül közepes, illetve alacsony árfekvésű, ami hűen tükrözi a hazai sörfogyasztási szokásokat, ugyanis az idehaza eladott sörmennyiség 53 százaléka pillapalackban forgalmazott olcsó ital. (Maszol)
